A palotaépület a mai várfalon kívül is folytatódott a Szabadság tér irányába, ez a része még nem került feltárásra. A kiszabadított termekben talált leletek közül a legnagyobb jelentőségű a palota ülőfülkés ablaka, amelynek káváját egyik oldalon egy nőt, a másikon egy férfit ábrázoló, gyönyörű, színes falfestés borít. A terem többi falfelületét is freskók borították, ebből töredékek maradtak fenn. A vár rekonstruálásánál jelentős problémát jelentett a szocialista érában elkövetett barbár és szakmai hozzáértés nélküli átépítés. Nem csak jelentős részek elbontása történt meg előzetes régészeti vizsgálat nélkül, de ugyancsak bármilyen régészeti szakvélemény kikérése nélkül a vár falában a XVIII. században létrehozott ablaknyílásokba XVI. századi ablakkereteket raktak, míg a valóságban nem is voltak ablakok azon a részen az említett korban. Thury-vár, Várpalota. Ezzel a tematika nélküli átépítéssel sikeresen összezavarták a vár falainak korokra levetített értelmezhetőségét. Még szerencse, hogy találtam erről bővebb leírást.
Egyes források szerint Mátyás halála után, Ulászló koronázásának megakadályozása végett a budai várból Palota várába hozták át a magyar koronát, a koronázási jelvényekkel együtt. Megtartani nem tudták a koronaékszereket, mert Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére. E források minden kétséget kizáró hitelességét sajnos a mai napig nem sikerült bizonyítani, a gondolattal azonban játszadozhatunk... A török időkben fontos királyi végvár volt – leghíresebb védőjéről, Thury Györgyről kapta a nevét. 1687-ig hol magyar, hol török kézen volt. Várpalota thury var http. E kort követően a várat átépítették, és kialakult mostani formája. Az ásatások során egyedülálló középkori falképek kerültek elő, amelyek különlegessége, hogy nem egyházi eseményt ábrázolnak. A mai látogató folyamatosan mintegy tíz különféle kiállítást tekinthet meg a Thury-várban. A nemzeti örökség részét képező épület ad otthont többek között a Bányásztörténeti Gyűjteménynek, de megtekinthetjük itt a magyar népviselet mintegy száz, teljes öltözetét magába foglaló, egyedülálló kollekciót, valamint különböző korok egyenruháit a honfoglalástól napjainkig.
Zwischen 1. November und 31 März: von 09. 00 bis 17. 00 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A pályázat részletes ismertetése »
Biciklivel a környéken A vár felfedezése után élményekben gazdag, aktív pihenés vár mindenkit, aki a Keleti-Bakony térségét választja kerékpározáshoz. Várpalota és környéke cseppet sem szűkölködik a különböző nehézségű, változatos talajú terepekben. Kő kövön - virtuális műemléki rekonstrukciók: A várpalotai Thury-vár rekonstrukciója. Egy biztos, élmények nélkül senki sem távozhat, a természet páratlan szépsége ugyanis minden izzadságcseppért kárpótol. A kerékpáros túraútvonalakról és minden egyéb hasznos információról bővebb információkat találhatsz ezen a linken. Képek forrása: Copfos, bugyihusztár, JUHASZJ.
A romos tornyokon látszik a még kiálló gerendákból, hol futott a folyosó. Forrás: Várnai Dezső: Várpalota várának építkezési korszakai (Magyar Műemlékvédelem V. 1967-68 (Bp. 1970) László Csaba: Újabb kutatások a várpalotai várban Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota (Magyar Műemlékvédelem V. 1967-68 (Bp. 1970) IV. 71. 8 Dr. Antal József: Várpalota várai (kézirat)
A Várpalota főterén álló épület az egyik legépebben fennmaradt középkori várunk, egyben a város büszkesége. A 600 éves palotaegyüttes sok különleges programot és látnivalót kínál. Az elmúlt években kívül-belül megújult, s így egy a XXI. századi követelményeknek megfelelő, látogatóbarát intézmény jött létre. Van helytörténeti kiállítás, népművészeti gyűjtemény, ide költözött a Magyar Vegyészeti Múzeum, és meg lehet tekinteni a Bányásztörténeti Gyűjteményt is. Az épület neve először egy 1397-es oklevélben bukkan fel, ahol "palotaként" emlegetik. Ekkor még tényleg nem igazán volt várnak mondható. Később Újlaky Miklós alakította, bővítette négy sarokbástyás erősséggé. A család aztán egészen 1524-ig birtokolta az építményt. Várpalota thury vár. A törökök elleni végvári harcok egyik központjaként a Thury-vár igencsak kalandos történetek színhelye volt. Bár több erőteljes török támadást sikerül visszaverni, végül mégis elfoglalták a várat, amely csak 1687-ben szabadul fel. A birtokos Zichy család is nyomot hagyott az épületen: a 18. században barokk várkastélyt varázsoltak belőle.
A Veszprém megyei Várpalota központjában magasodik a település egyik fő nevezetessége, a palotai vár, amit Thury- és Újlaky-várként is emlegetnek. A nemrégiben felújított, páratlan szépségű létesítmény megér egy kirándulást, nem beszélve a Bakony csodás környékéről. A történészek úgy tartják, hogy a palotai vár elődje a düledező Pusztapalota, azaz Bátorkő vára volt. Utóbbi bővítését azonban a kedvezőtlen adottságok nem tették lehetővé, így az erődítmény elhagyatottá vált. Bár vannak, akik kétségbe vonják ezt, izgalmas megismerni a várhoz kötődő mondákat. Várpalota thury var 83. Mátyás király vadászkastélya A fabula szerint a pusztapalotai vár a magyar történelem közkedvelt alakja, Mátyás király kedvenc vadászkastélya volt. Noha pontos információk ezzel kapcsolatban nincsenek, bizonyára van alapja a feltevésnek. Annál is inkább, hiszen Várpalota várát is a király szolgálatába állították, ugyanis vadászatra kiváló lehetőségeket kínált a Bakony rejtelmes, vadgazdag erdőivel. Egy 1397-es oklevélben említik először palotának a várat, majd később ezt bővítették saroktornyokkal, illetve lakó- és gazdasági épületekkel.