Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. aug 31. 18:15 Egy amazonasi törzs Peru határán élő közössége, ide még nem ért el a tűz, de csak idő kérdése / Fotó: Profimedia Brazíliaváros – Miközben a z Amazonas vidékén pusztító tűz kapcsán meglehetősen sok hír érkezik arról, hogy miként hat a katasztrófa a globális éghajlatváltozásra, jóval kevesebb szó esik az itt élő bennszülött törzsekről. Pedig a 7, 5 millió négyzetkilométeren elterülő Amazonas-medencében éli mindennapjait a jelenleg a világon nyilvántartott 100 közösségből az a 85 törzs is, amelynek lakói még egyáltalán nem teremtettek kapcsolatot a külvilággal. – Idén a bennszülöttek élőhelyéből elpusztítottak a földfoglalók 7900 négyzetkilométernyi őserdőt, ám azt is tudni kell, hogy az Amazonas erdeinek és közösségeinek letarolása már több évtizede folyik – olvasható a Grenpeace egyik tanulmányában. Rádió 88 Szeged. A harmincas évek kemény kezű elnöke, Getúlio Vargas (†72) például attól félt, hogy az esőerdőn át hadseregek törhetnek be Brazíliába, ezért mindent elkövetett azért, hogy fennhatósága alá vonja a területet.
Ezért... "Forró" hétvége: több helyen is pusztított a tűz a természetben Eddig jobbára a külföldi erdő- és bozóttüzekről szóltak a hírek, ám most itthon is sok helyen csaptak fel a lángok a... Manulok, ritka pusztai macskakölykök a fővárosi állatkertben! Az állatkerti gondozók és állatorvosok csütörtökön ismét kézbe vehették a márciusban született kölyköket, hogy...
Miért lehet jó ez a fenyőnek? A fenyő magjait tartalmazó tobozok csak hőhatásra nyílnak fel, ami csak is erdőtüzekkor van. Erdőtűz nélkül a tobozok nem nyílnak fel, és így a fák nem tudnak regenerálódni. Ha a tüzeket kiiktatták az ilyen erdőkből, akkor gyakran azt tapasztalták, hogy a különféle növények benövik az állományt, ami a fenyőállomány romlásához, és végül eltűnéséhez vezethet. Az eukaliptusz Meglepő lehet, hogy egy élőlény szánt szándékosan tüzet generáljon maga körül. Az eukaliptusz viszont ezt csinálja, mert olajai erősen gyúlékonyak, így gyakran bozóttüzeket generálnak maguk körül. Elkezdődött az amazonasi tűzoltás, a világ vezetőit a helyszínre várják | Alfahír. Ez miért lehet jó? Az eukaliptusz nagyon jól alkalmazkodott a tűz káros hatásainak, így maga nem ég el. Vetélytársai és kártevői viszont igen, így ez a növény valójában védekezési mechanizmusként használja fel a tüzet. A tűz, mint új élőhely létrehozója Mikor egy élőhelyet,, megsemmisít'' a tűz, akkor valójában csak átalakul. A leégés olyan új élőhelyet teremt, ami bizonyos, ritka élőlények számára megfelelő.
Így a növényborításban meglevő területi különbségek még jobban is kiemelhetők. Brazília Amazonas állama területének egy részeltéről készült ez a hamisszínes Sentinel-2 műholdkép. ( Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3. 0 IGO) A kép felső részét a Juruá folyó kanyargó sávja uralja. Ha a teljes, 10 m-es felszíni felbontású képbe belenagyítunk, a víz a lila és a sötétkék árnyalatait mutatja ezzel a hamis színezéssel. Ez amiatt van, mert a beeső napfénynek főleg a kék és zöld komponensét veri vissza a vízfelület, az infravöröset szinte alig. Amazonas erdő tux g2. A több mint 3000 km hosszan kanyargó, Peruban eredő, sok hordalékot szállító Juruá az Amazonasba ömlik. Az egyik mellékfolyóját, Tarauacát a kép bal szélén láthatjuk. Mindkét folyó mellett feltűnő a sok lefűződött holtág. A két folyó találkozása közelében fekvő település a bal felső sarokban Eirunepé (lásd még az alábbi, kinagyított kprészleten is). A 19. században a gumitermelés egyik központjának számított. A képen itt-ott néhány felhőfolt (fehérrel) és árnyékuk (feketével) is feltűnik.
A tűz nélkül ezek az élőlények eltűnnének, vagy nagyon visszaszorulnának, ugyanis az erdei élőlények kiszorítanák őket. Az ilyen fajok a tűz ellen védelmeket fejlesztettek ki, így erdőtűz esetén kompetitív előnybe kerülnek azokkal szemben, amik egyébként anélkül kiszorítanák. Ilyen faj pl. a tűzbogár (Melanophila acuminata) vagy az Egyesült Államokban föderálisan veszélyeztetett amerikai temetőbogár (Nicrophorus americanus). Utóbbi csak tüzek által kreált szavannai viszonyban képesek élni. Az erdőtüzek a különféle ragadozó madaraknak a svédasztalt jelenti. Mikor minden állat, beleértve a kisebb rágcsálókat is a tűz elől menekülve tömegesen megindulnak, akkor a különféle baglyok, sasok, keselyűk stb. felhasználva ezt a speciális helyzetet levadásszák ezeket a menekülő élőlényeket. Mindenki segítségét kéri az Exatlon sztárja: "Szeretném látni felnőni a gyerekeimet" - Blikk Rúzs. Igazából ilyen esetekből még sok van, ezért mindent nem sorolnám fel, de ezekből látható, hogy ez a jelenség nem feltétlenül olyan rossz, mint amilyennek beállítják. Mi a tanulság? Bár maga az esőerdő égése egy tragikus dolog, azonban a kialakulás most sem ismert; sok minden kering az interneten, és a következményei sem ismertek.
Fotó: Lauren Dauphin / NASA Earth Observatory / AFP A időjárásfigyelő weboldalon tisztán látszik, mekkora a baj, és hogy milyen messzire viszi a szél az erdő égésekor keletkező füstöt. A probléma nemcsak az, hogy az esőerdő fái eltűnnek, hanem az a láncreakció, amit beindít: a fák elégnek, több szén-dioxid kerül a levegőbe, amit a jócskán lecsökkent erdőtakaró kevésbé hatékonyan tud kivonni. Amazonas erdőtűz. A káros anyagok az emberi egészségre is veszélyesek, és hozzájárulnak a globális felmelegedés felgyorsulásához. Főkép illusztráció: iStock