Amennyiben fenntartja az álláspontját, igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A perben neki kell majd bizonyítania az azonnali hatályú felmondás indokának jogszerűségét. Amennyiben ez sikeres lesz, a munkáltató a bíróság jogerős ítélete alapján köteles megfizetni a járandóságokat kamat, perköltség és illeték fizetése mellett (ezért írtam, hogy ha jogszerű az azonnali hatályú felmondás, célszerű fizetni, mert egy peres eljárás eredményeként nőni fog a kötelezettség mértéke). Ellenkező esetben a munkavállaló fizeti a perköltséget, valamint – munkavállalói költségkedvezmény hiányában – az illetéket. Végkielégített munkavállalók - Mikor jár és mekkora a mértéke a végkielégítésnek? - Jogi Fórum. Itt kívánok utalni arra, hogy az Mt. 84. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A felmondási idő mértéke ebben az esetben – ha a felek vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály hosszabb időt nem állapít meg – 30 nap. És természetesen ott van a kompromisszumos út is: a felek maguk is megállapodhatnak egy köztes megoldásban (pl.
A korábbi Munka Törvénykönyve ugyanis lehetővé tette a munkavállalónak azt is, hogy a végkielégítést abban az esetben is megkapja, ha ő maga szünteti meg felmondással a munkaviszonyát. Ezzel ellentétben a jelenleg hatályos Mt. csak az alábbi esetekben biztosítja a végkielégítés kifizetését a munkavállaló részére: Mt. 77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás alapján szűnik meg. Az említettek alapján nagyon fontos tehát, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló szünteti meg munkaviszonyát felmondással, nem lesz jogosult a végkielégítésre. A felsoroltak mellett van egy nem kifejezetten nevesített eset a végkielégítés fizetésének, ez pedig a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés, vagyis amikor a felek közös akarattal szüntetik meg a munkaviszony. Végkielégítés Archives -. Vigyázat! Ez esetben sem köteles a törvény alapján a munkáltató végkielégítést fizetni, azonban ha írásban kifejezetten belefoglalják a megállapodásba és a munkáltató ezt vállalja, akkor eleget kell tennie a végkielégítés kifizetésére irányuló kötelezettségének.
Visszatérő problémát jelent, hogy a munkavállalók nem ismerik azon körülményeket, melyek végkielégítésre való jogosultságot teremtenek, valamint még kevésbé ismerik azokat, amelyek a már megszerzett jogosultságot megszüntetik. – Hatályos szabályok és amiről tudni érdemes! Kizárólag a munkáltató felmondása esetén jár A munkavállaló a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt. ) 77. §-a alapján végkielégítésre jogosult abban az esetben, ha a munkaviszonya az ott meghatározott jogcímeken szűnik meg. Ezek a jogcímek pedig a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint az un. Mikor jár végkielégítés 2012 relatif. jogviszonyváltás. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató az Mt. hatálya alól kikerül. Ebből a felsorolásból kitűnik egy fontos dolog. Abban az esetben, amikor a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát felmondással, nem keletkezik végkielégítésre való jogosultság! Nem érdemes tehát a gyermekvállalás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismamáknak sem kapkodni, amennyiben a munkáltatójuk velük közli, hogy keressenek más állást, mert nem várják őket vissza.