Hasztalan próbált dinasztiát alapítani, fia, Corvin János nem tudta elfoglalni a trónt. B-terve, hogy a Habsburgok kerüljenek a királyság és a török elleni harc élére, szintén kudarcba fulladt, csak egy emberöltővel később, Mohács után került erre sor – felemás módon, fél országban és egy összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetben. « Rendkívüli közlemény – A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma is bezár Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum gyűjteményéből: Passió jelenettel díszített korsó »
Ilyen feltételek mellett Mátyás ugyanolyan árnyékkirály lett volna, mint V. László, csakhogy a dolgok nem Szilágyi forgatókönyve szerint alakultak. Mátyás 1458. február 14-én vonult be Budára, ahol korona hiányában csupán ünnepélyesen trónra ültették a mai Mátyás- templomban, és jelképes bíráskodással kezdte meg uralkodását. Február 20-án megerősítette Szilágyi kormányzóvá választását, de együttműködésük nem tartott sokáig. Február 9-én, még mielőtt Mátyás magyar földre lépett, megerősítette a választása előtt Podjebrádnak tett házassági ígéretét, egyben szövetségre lépett a cseh kormányzóval. A szövetség szavatolói között már ott találjuk azt a két politikust, akik az elkövetkező években az ifjú király politikáját irányították: Vitéz János váradi püspököt és Guti Ország Mihályt. Vitéz és Ország is kisnemesi sorból emelkedett fel, alaposan kitanulták a politika művészetét, ezért talán indokolt őket keresni a félig gyermek Mátyás több meglepőnek tűnő döntése mögött. Végül 1464. Mátyás király élete és halála. március 29-én a székesfehérvári Országgyűlésen koronázták királlyá a már hat év óta uralkodó I.
A csak később fekete seregnek nevezett zsoldos-kompániája valóban gyakrabban fordult meg Csehország és Ausztria gazdag városai táján, mint a Délvidéken a végvár-vonalnál, azonban ez a hatalmi politika reális helyzetfelismerésen alapult. Mátyás pontosan tudta ugyanis, hogy számára nyílt ütközetben legyőzhetetlen a szultáni sereg, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom erőforrásait össze sem lehet hasonlítani. A legendák vége – Mátyás király halála | Hungary First. A törökök számára is elrettentő erővel bíró profi zsoldosok fegyverben tartása azonban nagyon sokba került, így Mátyás a nyugati hadjáratokkal fizette ki őket, s nem mellesleg közben kísérletet tett rá, hogy egy nagyobb politikai tömböt szervezzen, amely már képes lehet az oszmánok megállítására. Vagyis valójában harcolt a török ellen, csak nem ott és nem olyan eszközökkel, mint elődei és utódai, ám a halogató-elrettentő politika kétségkívül sikeresebbnek bizonyult a nyílt háborúnál. Mátyás egyik nagy tragédiája az volt, hogy tetteinek racionalitását még a legközelebbi embereivel sem tudta megértetni, így politikája a halála után törvényszerűen elbukott.
Érezhette, hogy közel a vég Láthatjuk, Bonfininél megjelenik a füge, de mérgezésről szó sincs, hosszan tartó betegeskedésről, gutaütésről annál inkább. Korábban Dr. Horváth Richárd történész úgy fogalmazott a, Mátyás halála kapcsán a modern kor orvosai stroke-ra gyanakszanak. Nem tudni, mi lehetett az "alapbetegség", de biztosnak tűnik, hogy hosszan betegeskedett, sőt készült a halálra. Sorsdöntő napok: Mátyás király halála – Visegrádi Mátyás Király Múzeum. Uralkodása utolsó két évében ugyanis a korábbiakhoz képest keveset utazott és a nemzetközi diplomáciában is szóbeszéd tárgya volt a magyar király romló egészségi állapota. Utolsó három évében nagyon sokat tartózkodott Bécsben és a város melletti gyógyfürdőkben. 1489 végén Budára ment, szinte pánikszerű gyorsasággal összehívta az országnagyokat, hogy feleskesse őket törvénytelen fia, Corvin János hűségére. A visszaúton Bécsbe minden királyi várnál megállt, és ugyanerre utasította azok vezetőit. Tudhatta, érezhette, hogy közel a vég. Térjünk vissza a fügére, a mérgezésről szóló összeesküvés-elmélet alapja annak rossz íze.
A háború viszont folytatódott. Mátyás 1487-ben elfoglalta Bécsújhelyet is, ezután viszont egyik fél sem tudott tartósan újabb területeket el- vagy visszafoglalni a másiktól. Aztán… Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án meghalt Bécsben. Talán a nagy király utolsó tréfája lehetett, hogy halálhírét Tibrilli, az udvari bolondja – és bizalmi embere – közölte az udvarral. A halála után híresztelések kaptak lábra, hogy nem is volt olyan "természetes" az a halál, hogy felesége, Beatrix megmérgezte. Ha jobban meggondoljuk, ez meglehetősen valószínűtlen, hiszen az asszony hatalma, befolyása csak addig tartott, számított, míg élt a király. 1490. április 6.: Mátyás király halála Bécsben - Körkép.sk. De a pletyka, az pletyka. És a szóbeszédben nem ő volt az egyetlen "gyanúsított"… A kérdést az utókor sem tudta eldönteni: "1890-ben Korányi Frigyes belgyógyász professzor, Bonfini leírása alapján "agy-gutaütést" diagnosztizált, amit a köszvényből vezetett le. " – Wikipédia. Korányi professzor úr biztosan értett az ilyesmihez, ha már Budapesten kórházat neveztek el róla.