Lépések történtek a pavilon és a kiállítás finanszírozásának előteremtéséhez. A püspöki karon, a főegyházmegyén és az egyes egyházmegyéken kívül anyagi támogatási kérelemmel fordultunk az olasz püspöki karhoz, a nyugati segélyszervezetekhez (Renovabis, Europäische Hilfonds, Kirche in Not), és nuncius úr javaslatára a Colombus Lovagokhoz is, akik rendszeresen támogatják a Vatikán kezdeményezéseit. Az 1994. Magyar Szentek Temploma - Budapest - Hazai középületek. évi parlamenti választások után az MSZP-SZDSZ koalíció alakított kormányt, amely hivatali esküjét július 15-én tette le. Az új kormány már a hónap végén bejelentette, hogy nem kívánja megrendezni a világkiállítást. A végleges döntést a parlament szeptemberben hozta meg. A parlamenti választások második fordulóját, május 29-ét követően, még az új kormány megalakulása előtt, 1994. június 17-én Paskai bíboros úr és Acerbi nuntius úr földhasználati szerződést írt alá Barsiné Pataky Etelkával, hogy biztosítva legyen az építkezéshez a terület. Benedetti Tibor pedig felkérést kapott arra, hogy legyen a pavilon-templom megvalósításának projektmenedzsere, és folyamatban volt a kivitelező cég kiválasztása is.
A templom kő alapra helyezve vörösfenyőből készült, egyetlen szög felhasználása nélkül. Ekkor Magyarországon III. majd IV. Ferdinánd uralkodott, az ország nádora Pálffy Pál, az esztergomi érsek Lippay György volt. A templom emlékei arról tanúskodnak, hogy története szorosan fűződik az ő nevükhöz. A nádor a baloldali mellékoltárt, III. Ferdinánd király orgonát és egy nagy harangot, később IV. Ferdinánd két kisebb harangot adományozott a templomnak. A három harang közül csak egy maradt meg, kettőt az I. világháború idején hadi célokra kellett beszolgáltatni. Magyar Szentek temploma: az ifjúság lelki központja | Eucharisztikus Kongresszus - IEC2020. A megmaradt harang felirata: "IV. Ferdinánd Magyarország és Csehország királya adományozott engem az árvai katolikusoknak 1652 évben. " 1728-ban a fatemplomhoz kőből kápolnát építettek. 1901-ben készült el az új négy fiatornyos harangtorony, mivel a korábbi barokk stílusú hagymakupolás tornyot le kellett bontani. A templom tetőszerkezetét 1935-ben építették át mai formájára. A templom kazettás mennyezete, képei, díszítése késő reneszánsz, míg az oltárok barokk stílusúak, a XVIII.
Forrás: Vatikáni Rádió Fotó: Mészáros Ákos Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
A templom építése történetének gyökerei még a rendszerváltás előttre nyúlnak vissza. 1987-ben született meg a Béccsel közösen 1995-ben rendezendő világkiállítás terve, és 1988-ban hívta meg az előzetes egyeztetések után Paskai László bíboros II. János Pál pápát magyarországi apostoli látogatásra. 1991 júniusában Bécs elállt a világkiállítás megrendezésétől, augusztusban pedig II. János Pál pápa Magyarországra érkezett. Látogatásával a világegyház élő vérkeringésébe vont bennünket. Az Antall József vezette magyar kormány nem sokkal a pápa látogatása után, 1991 őszén döntött úgy, hogy Bécs nélkül is megrendezi a világkiállítást 1996-ban "Kommunikáció egy jobb világért" mottóval, amelyre meghívást küldött a Vatikánvárosi Államnak is. Magyar szentek temploma budapest. A szentszéki pavilon terve, mely plébániatemplom marad A Magyar Katolikus Püspöki Kar döntéséről, hogy készek vállalni a Szentszék pavilonjának felépítését, Angelo Acerbi címzetes érsek, pápai nuncius tájékoztatta a vatikáni Államtitkárságot, és az 1993. június 6-án kelt levelében írtak szerint azt a választ kapta, hogy a "Szentatya nagyra becsüli ezt a kedves szolgálatkészséget, és áldásáról biztosítva őszinte örömét fejezi ki a kezdeményezésért".