1951. Városi Múzeumból – Hajdúsági Múzeum 1950-ben a múzeum gyűjteményéhez csatolják a gimnázium régiségtárában őrzött tárgyakat. 1951-ben sor került a múzeum államosítására, és ekkor veszi fel a Hajdúsági Múzeum nevet is, jelezve, hogy gyűjtőterületét a régi Hajdúkerület területére bővíti. A Hajdúkerület székház hat termében még ebben az évben megnyílik a múzeum első állandó kiállítása. Az új szervezeti keretek között végzi el H. Fekete Péter a középkori vidi templom feltárását, ez volt a múzeum addigi legjelentősebb régészeti feltárása. Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény - épülettár. 30 éves a Hajdúsági Múzeum A nehezen indult múzeumi gyűjtés alig több mint negyedszázad alatt egy nagy alföldi város múzeumává nőtte ki magát. Az a Hajdúsági Múzeum, amelynek alapját két darab szarmata kori edénnyel kezdődő magángyűjtés vetette meg az alapját, és amely Városi Múzeumként egy hat négyzetméter területű szobácskában kezdte meg működését, ma az egykori Hajdúkerület patinás székháza 16 helyiségében folytatja munkáját, szervezi a hajdúság kulturális és tudományos életét.
Cím: 4220 – Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar) Kossuth Lajos utca 1. Levelezési cím: Pf. 19. Tel: (52) 228-039 (52) 561-182 Fax: (52) 229-038 E-mail: Web: Nyitva tartás: IV. 1-IX. 30. : K-V 10-18 X. 1-III. 31. : K-V 10-16 Kézműves kiállítás, gyűjtemény: A céhemlékek és a kézműipar apropóján megismerhetjük a meleg felsőruhák készítésére specializálódott szűrszabó és szűcsmesterséget. (kiáll. )
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Salamon felfogását Anonymus hitelének elvetésén kívül Réthy összefoglalása is befolyásolta, ezen kívül nem zárja ki teljesen a Volga mellőli szárma7 Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini... J. G. Schwandtner., I. (Nagyszombat, 1765) 145-146., 191. 8 Thuróczy teljes egészében a Képes Krónika szövegét veszi át, magyarázatot nem ad e részekhez: Képes Krónika. Hasonmás Kiadás. Bp. 1964. 93., 125-127. Kossovich szerint Thuróczy írja, hogy az izmaeliták "mostani Serviából és Bulgáriából törökökkel, bolgárokkal és örményekkel jöttek be Magyarországba. " Forrás jelzetet azonban nem ad hozzá. Kossovich K., Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. század elejéig (Buda, 1842) 40. 11. jegyzet. 9 Hunfalvy P., Magyarország ethnographiája (Bp. Hajdúsági Múzeum. 1876) 376-77. ; Horváth L., Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből (Pest, 1825) 113 skk. 10 Katona 1., História critica I. (Pest, 1778) 477. 11 Fessier, J. A., Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen I. (Lipcse, 1815) 325.
12 Horváth M., Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XIV. század elejéig (Buda, 1842). Történettudományi pályamunkák. II. Kiadja a Magyar Tudós Társaság. 188. ; Kossovich K., i. m. uo. 13 Jerney J., i. Tudománytár. Új folyam, Értekezések 15 (1844) 101-125, 151-172, 215250, 278-298. 38 Next