mind-mind megilleti a fizetési kötelezettség alóli mentesség... ) Teljes cikk... Járhat-e a garantált bérminimum visszamenőlegesen? 5 éve A munkaszerződésem szerinti munkaköröm titkárnő, melynek betöltéséhez középfokú iskolai végzettséget várt el a munkáltató. Érettségivel rendelkezem, továbbá az előírtaktól függetlenül megszereztem még a menedzser asszisztens emelt szintű képesítést is. A kolléganőm adminisztrátor munkakörben, érettségi nélkül, ugyanazt a feladatot látja el a cégnél, mint én. Mind a ketten minimálbért kapunk. Kérdésem, hogy jogosult vagyok-e végzettségem és szakképesítésem alapján a garantált bérminimum összegére vagy nem? A pótszabadság igénylésének feltételei. Amennyiben Önök szerint jár részemre a garantált bérminimum, akkor az visszamenőleg igényelhető-e, továbbá a garantált bérminimum összegével kapcsolatos igényemet a munkáltatómmal milyen módon közöljem, mire hivatkozzak, hogy komolyan vegyenek, hiszen ez irányú kérdésemre már azt a választ adták, hogy szerintük nem jár és nem is foglalkoznak tovább ezzel kérdéssel?
Fogyatékos gyermeknek a magasabb mértékű pótszabadság szempontjából az a gyermek számít, akire tekintettel a Cst. szerinti magasabb összegű családi pótlékot állapítanak meg. Önmagában tehát nem a gyermek valamilyen fennálló betegsége, fogyatékossága, sajátos nevelési igénye illetve az ennek diagnózisáról szóló igazolás számít, hanem kifejezetten a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság, amely a Cst. és a kapcsolódó rendeleti szabályok alapján meghatározott tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után jár. Pénzügyminisztérium: visszamenőleg is járhat a családi adó-visszatérítés - Adó Online. Érdemes tudni, hogy a gyermekek utáni pótszabadságot a korábban hatályos Munka Törvénykönyve 2012. január 1-től hatályba lépett módosítása előtt csak az egyik szülő vehette igénybe, mégpedig aki – a szülők döntése alapján – a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállalt, vagy a gyermeket egyedül nevelte. A szülők munkáltatói felé ilyenkor a munkavállalóknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy melyikük veszi igénybe a családilag járó pótszabadságot. Bár ez a rendszer már megszűnt, és az egyéb jogosultsági feltételek esetén mindkét szülőnek alanyi jogon jár a gyermekek utáni pótszabadság, régi beidegződések alapján még mindig előfordul, hogy a munkáltató ilyen nyilatkozatot kér a munkavállaló szülőtől.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen igénylési szabályok vonatkoznak a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), a gyermeknevelési támogatásra (gyet), az anyasági támogatásra, illetve a családi pótlékra (nevelési és iskoláztatási támogatás). A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Gyermek után járó pótszabadság | Munkaügyi Levelek. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Készült: 2013. április 29. hétfő, 15:24 Kedves Kolléga! "Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. " /2012. évi I. tv. 118. §(4)/ A munkáltatók részére a központi költségvetésből megtérítésre kerül a pótszabadság idejére fizetett távolléti díj és kapcsolódó közterhei. Az apa a munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez a munkáltatójának be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (halva született gyermek esetében a halotti anyakönyvi kivonat) eredeti példányát, valamint írásban nyilatkoznia kell arról, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntette meg illetve nem szünetelteti. A kincstár munkáltató székhelye szerint illetékes megyei igazgatósága a munkáltató részére megtéríti az apát megillető és részére kifizetett távolléti díj és közterheinek összegét. A munkáltató az erre vonatkozó elszámolását a jogszabályban meghatározott időpontokig, évente 4 alkalommal nyújtja be.
5 éve Ismerősöm gyermeke Írországban nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat. Állandó lakcíme Magyarországon van, de évente mindössze 2-3 hetet tartózkodik itt. A NAV kötelezte őt, hogy fizessen visszamenőleg kb. 18 hónapra egészségbiztosítási járulékot. Rokonai tandíjat fizetnek, hogy ő tanulhasson (pontosabban családi kölcsönökből finanszírozott a tandíja). A fogadó országban ingyenes az eü. ellátás a nappali tagozatos egyetemistáknak - de ő azt sem veszi igénybe, mert a campuson van teljes körű eü. ellátás. E tényre hivatkozva az ír hatóságok nem tudnak igazolást adni. A NAV - a nappali tagozatos hallgatói jogviszony igazolásának benyújtása ellenére - követeli az "elmaradt" járulék megfizetését, de nem tudják jogszabályi rendelkezéssel alátámasztani azt, hogy miért nem vonatkozik pont erre a nappali tagozatos (egyébként uniós tagállamban tanuló, uniós tagállami állampolgár) hallgatóra a törvényi mentesség. (Tudomásunk szerint a magyar törvényi szabályozás alapján a magyarországi felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos magyar, vagy EGT tagállamainak állampolgárait, stb.
Az én saccperkb. számításom szerint kb. 13 napot jelent összesen! amit el akarnak sumákolni, és nem 24 nap. DEEE! csak akkor, ha nem a férjed vette igénybe, mint írtam abban az időszakban csak az egyik szülőnek járt!!! a szabadság a gyermekek után. Holnap jelentkezem, ma már mennem kell, köszi a segítséget előre is! OKés, a gyerekek 2007. 12. 11-én aztán pedig az ikrek 2009. 11. 30-án születtek. Én úgyszámoltam hogy 2007re időarányosan jár uh az gondolom max 1 nap, aztán 2008-ra 2 nap, 2009-ben megszülettek az ikrek így már 3 gyerek lett úgyhogy 7 nap 2010 7 nap s 2011. 01-el kezdődött a gyesem így szintén 7 napot számoltam így összesen még 23-24 nap járna még az 54 napon felül, nem? Elvileg minden évben a munkáltatónak nyilatkoztatnia kellett volna, vagyis azokban az években, amikre járt a normál szabadság is erről. Hogy elmulasztotta, az véleményem szerint az ő felelőssége, és nem a tiéd, mert a jogszabály kimondja, hogy alanyi jogon jár. Gondolom egy személyügyes mulasztást követett el, és jobb lenyomni a munkavállaló torkán, hogy visszamenőleg nem jár, mint módosítani a szabadságnyilvántartáson, persze nem is mindegyik bérprogram engedi a több évre történő belerondítást!