Demográfiai robbanás – ok: halálozás csökken; átlagos életkor nő – átfogó egészségvédelem – megnövekedett lakosság ellátása biztosítva van 4. Városiasodás – népesség egyre nagyobb hányada él városokban – iparvárosok: állami intézmények ® sokaknak megélhetés 5. Kormányzat – megnövekedett anyagi lehetőségek ® hatékony központi kormányzás – új kormányzatok politikájának meghatározásáért éles harc: régi hatalmi elit ®¬ feltörekvő burzsoázia – Ny-Európa: tőkés érdekek határozzák meg kormányok működését 6. Peremvidékek – iparosítás nélküli népességrobbanás v. urbanizáció ® válság 7. Első ipari forradalom – Érettségi 2022. Fejlődés ellentmondásai – fejlődés nem egyenletes; időszakonként visszatérő válságok – kereslet-kínálat összhangja megbomlik ® eladhatatlan árukészletek ® termelés csökken ® munkanélküliség nő – válság fejlett országból indul ki; kiterjedt kapcsolatrendszeren át az egész kapitalista világgazdaságot érinti – tönkrement vállalkozók, munkanélküli proletárok mozgalmai ® társadalmi válságok 8. Környezetszennyezés – széntüzelés égéstermékei: levegő – vegyipar melléktermékei: víz, föld
Első ipari forradalom Az első ipari forradalom 1740 és 1850 között zajlott le, először Nagy-Britanniában majd egész Európában. A termelés eszközei a gépek, a gépek energiaforrása a gőz. Legfőbb szállítóeszköz pedig a gőzmozdony volt. Így kialakult a gépgyártás, illetve a gépekkel való kereskedelem. Az ipari forradalom csak azokban az országokban alakult ki, ahol már megvolt az üzemszerű termelés előfeltételei, a manufaktúrák, valamint a vállalkozók kezében nagy összegű befektethető pénz, vagyis tőke van. Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata Az ipar átalakulása a manufaktúrákból gyárakká, először a textiliparban történt meg. A magyarázat az, hogy a textilipar gépesítése volt a legolcsóbb, és a befektetés is e miatt gyorsan megtérült. A textilipar átalakulása után a gőzgépek gyártása, a vaskohászat, végül a sokféle munkagép (pl. Érettségi tételek 2014 - Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya | Sulinet Hírmagazin. esztergagép) gyártása vett nagy lendületeket. Híres feltalálók: James Watt (gőzgép), Stephenson (gőzmozdony), Fulton (gőzhajó), Hargreaves (fonógép, az ún.
Új jelenségek a gazdaságban A XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában. A század közepétől a fejlődés még gyorsabbá vált, s a korábbitól eltérő sajátosságok kerültek előtérbe. Új iparágak jelentek meg: az elektromos ipar és a vegyipar. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak szokás nevezni. Az ipar további fejlődését már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új eredményei tették lehetővé. A fejlesztések, s az új iparágak óriási befektetéseket igényeltek. A korszakban ezért hatalmas tőke halmozódott fel egyes befektetői csoportok kezén, amelyek nem csupán egy-egy nemzetállam keretein belül, hanem egész térségekben fektettek be. Ii ipari forradalom tétel film. Vas-és acélipar Az új ipar alapvető energiaforrása még mindig a szén volt, s jellemző alapanyaga a vas, és egyre inkább az acél (vasút, híd, szerszámok és fegyverek alapanyaga). Az acélipar fejlődését az előző korszak lezárását, s egyben az új időszak nyitányát is jelentős újítások jellemezték ( Thomas, Martin és Bessemer korszerű kohói, amelyekben már rosszabb minőségű, foszfortartalmú vasérceket is fel lehetett használni).
A második ipari forradalom Új jelenségek a gazdaságban: A XIX. Század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában. Ahol az ipari forradalom kiteljesedett, ott folyamatos volt a gazdasági fejlődés, a népesség növekedése, az életmód átalakulása. Ii ipari forradalom tétel w. A század közepétől a fejlődés még gyorsabbá vált, s a korábbitól eltérő sajátosságok kerültek előtérbe. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak is szokták nevezni. Az ipar további fejlődését már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új eredményei tették lehetővé. A fejlesztések, s az új iparágak óriási befektetéseket igényeltek A korszakban ezért hatalmas tőke halmozódott fel egyes befektetői csoportok kezén, amelynek nem csupán egy-egy nemzetállam keretein belül, hanem egész térségekben fektettek be. Vas- és acélipar: Az új ipari fellendülés alapvető energiaforrása még mindig a szén volt, s jellemző alapanyaga a vas – és egyre inkább az acél. Az acélipar fejlődését az előző korszak lezárását, s egyben az új időszak nyitányát is jelentő újítások jellemezték (Bessemer, Martin és Thomas kohói).
Textilipar – fejlődés húzóágazata – tömegfogyasztási cikk ® gyártása kifizetődő – világpiaci kereslet olcsó szövet iránt nő – befektetéshez kevés tőke kell 3. Nehézipar – tőkeigényesebb ipari ágakban később, lassabban forradalom – termelés bővítésének energiakorlátját gőzgép töri át – széntüzelésű gőzgép: korlátlanul bővíthető energiaforrás – bővülő termelés nyersanyagszállítása közlekedés fejlesztését követeli meg ® vasút – 1830-as évek: vasútépítési láz ® vas-, acélgyártás fellendül; angol tőke befektetésére lehetőség – új szerszámgépek hatékonyságát működései sebesség, energiafelhasználás határozza meg – szabványosított, precíziós munka ® cserélhető alkatrészek 4. Vegyipar – textilipar igényei hozzák létre – ragasztóanyagok, fehérítőszerek, marólúg – állati helyett növényi eredetű nyersanyag; szerves ® szervetlen – élelmiszeripar; szappan-, gyertya-, kenőanyaggyártás is fellendül 5. Találmányok – 1769. James Watt: gőzgép (1700 körül Papin gőzenergiával kísérletezik) – 1807. Történelmi érettségi tételek: Ipari forradalom: az első és a második ipari forradalom. Fulton: gőzhajó – 1802. : vassín – 1814.
Stephenson: gőzmozdony – 1825. Stockton-Darlington között vasút – 1837. Ii ipari forradalom tétel 4. Morse: távíró – McAdam: műút 6. Következmények – mennyiség ugrásszerűen megnő – új eszközök és eljárások ® új minőség – ipari termelés értéke felülmúlja mezőgazdaságét 1. Tőkések – vezető társadalmi réteg – termelés folyamatának irányítója – biztosítja a felszerelést és nyersanyagot; megszervezi a munkarendet; felügyel megtartására – érvényesülés tényezői: származás és ismertség helyett teljesítmény és tudás 2. Ipari proletariátus – termelőeszközökkel nem rendelkezik ® csak munkájának áruba bocsátásából élhet meg – kiszolgáltatott, életkörülményei nyomorúságosak – különböző társadalmi rétegekből alakul ki, akik jobb híján a gyárban kénytelenek dolgozni (feleslegessé vált mesteremberek, bevándorlók, vidéki fölösleg) – gép kezeléséhez nem kell szakértelem ® nők, gyerekek potom pénzért dolgoznak – helyzete javításáért társadalmi harcot indít – szakszervezetek, politikai mozgalmak ® állandó fenyegetés vagyonos osztály számára 3.