1. 1/E-2008-0004) során létrejött új fogadóközpont számos, a Városligetben eddig hiányzó turisztikai funkcióval bővült. A turisztikai információs központban nemcsak a Városligetről, hanem egész Budapestről kaphatnak hasznos információkat a látogatók.
Európában a legnagyobb területű műjégpálya a budapesti Városliget szélén, a Hősök tere és a Vajdahunyad-vár között fekszik. A bécsi műjégpálya után ez a kontinens második ilyen létesítménye, 1926-ban adták át a közönségnek. Télen 12000 m2-es egybefüggő mesterséges jégfelületet hoznak rajta létre, tavasztól őszig pedig a legkülönfélébb kulturális és sportos programokat szerveznek területén. Műjégpálya és Csónakázó-tó - Budapest Műmelékek. A nyári hónapokban a pálya területét általában vízzel töltik fel, és csónakázó-tónak használják.
Sorra rendezték a versenyeket, a harmincas években a Városliget lett a jéghoki és a műkorcsolya európai fellegvára. A pálya számos nemzetközi versenynek adott otthont: 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben műkorcsolya-világbajnokságnak, 1955-ben Európa-bajnokságnak, 1929-ben jégkorong EB-nek. Szép magyar sikerek is születtek, 1935-ben Rotter Emília és Szollás László negyedszer itthon nyerte a páros műkorcsolya VB-t, az 1955-es műkorcsolyázó EB-n a Nagy testvérpár győzött. A II. világháborúban az épület bal szárnya tönkrement, a részleges újjáépítés 1947-ben fejeződött be. Műjégpálya és Csónakázó-tó. Ma a ligeti műjég a nagyközönségé, a fővárosi fiatalok egyik kedvenc téli szórakozóhelye. A városligeti ma is a világ egyik legnagyobb szabadtéri műjégpályája, a 15 ezer négyzetméteren hétezren is korcsolyázhatnak.
Természeti környezet Az egészséges életmódot, mi sem hivatott hívebben tükrözni, mint a járműforgalomtól mentes, zöld területekkel, rétekkel és fákkal teli Liget. Méretek Európában ez a legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő összefüggő szabadtéri műjégpálya. Telenként 12. 000 négyzetméteren várja a jeges sport szerelmeseit, tavasztól őszig sport- és kulturális jellegű rendezvényeket kínál a látogatók számára. A Műjégpálya, mint sport- és szabadidős intézmény Jégpálya a kezdetek óta köztulajdonú intézmény, 1996 óta a Fővárosi Önkormányzat kezelésében áll. Fenntartása részben bevételeiből, részben fővárosi támogatásból valósul meg, körülbelül 50-50% arányban. A Műjégpálya látogatottsága az intézmény korcsolyasportot népszerűsítő munkájának hatására évről évre növekszik. Beer Bus Budapest - Városligeti Műjégpálya. A cél változatlan, a korcsolyázás, mint szabadidős tevékenység egyre szélesebb körű megkedveltetése, valamint a korcsolyasport oktatása, a versenyzők részére edzési lehetőség biztosítása. Az intézmény nagy rekonstrukciója utoljára a negyvenes évek második felében zajlott, amikor a háború pusztításai ezt megkövetelték.
A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések. 1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján.