Az egész film hangulatához képest is "túl sok" volt az ő karaktere, de egyébként is túldimenzionálták a szerepet, ami meglehetősen visszásnak hat a vásznon. A gyertyák csonkig égnek produkcióval tehát ismételten bebizonyosodott, hogy ha túl nagy a falat, akkor inkább hagyjuk ott, minthogy belebukjunk. A gyertyák csonkig égnek Szereplők: Agárdy Gábor Avar István Csernus Mariann Tompos Katalin Mihály Pál Rendezte: Iglódi István Fogtaókönyv: Pozsgai Zsolt Operatőr: Szalay András
A 37. Filmszemlén kerül bemutatásra Márai Sándor népszerű, könnyfakasztó írásának tévéváltozata, melyet Iglódi István rendezett. Az anyag nem jelentett újdonságot a rendező számára, aki az általa igazgatott Pesti Magyar Színházban már korábban színre vitte a regény alapján készült darabot. Iglódi István: A gyertyák csonkig égnek. Iglódi Istvánnal a színház igazgatói irodájában beszélgettünk a filmről. filmhu: A gyertyák csonkig égnek már három éve megy az ön rendezésében a Pesti Magyar Színházban, a 70-es és 80-as években több tévéfilmet rendezett. Ezek után rögtön önt kérték fel, hogy megrendezze a regény alapján készülő tévéfilmet? Iglódi István: Igen, Sipos József producer kért fel rá, és abban is egyetértettünk, hogy nem a színházi előadást kell egy az egyben rögzíteni, hanem megkeresni egy olyan helyszínt – és ez a helyszín lett aztán a nádasdladányi kastély -, ahol ez a dráma leforgatható. filmhu: Akkor ha jól értem a visszaemlékezés éjszakája játszódik a nádasdladányi kastélyban. II: Nem visszaemlékeznek, ez két ember, két régi jó barát, akik elváltak egymástól negyven éve, méghozzá meglehetősen drámaian.
E zseniális régi generáció utolsó harcosaiként jutalomjáték számukra a két idős katonatiszt szerepe. Iszonyatosan koncentrált játékkal, magas fokú szellemi felkészültségben oldották meg feladatuk, tökélyre vitt színjátszással bemutatott, hosszú, érzelmileg magasan telített, leszámolásszerű párbeszédben elevenedik meg életük, barátságuk, közös szerelmük. A forgatás közben már lehetett tudni, Agárdy Gábor gyógyíthatatlan halálos beteg. Gyertyák csonkig égnek film.com. Torokszorító és felemelő pillanat, amikor a film végén az általa alakított százados elköszön, és magányosan kisétál az ajtón, amin kívülről ömlik be a napfény. Az asztalon pedig egy csonkig égett gyertya egy utolsó lobbanással elhamvad… Az alkotók nem szánták moziba a filmet, amelynek elkészítését legfőképp az motiválta, hogy megörökítsék az utókornak e két művész csodálatos játékát. Ahogy kiderült Agárdy betegsége, érthetően sietni kellett, így becsúsztak bizonyos technikai hiányosságok. Az alkalmazott, és a tévében megszokott videotechnika nagy mozivásznon ugyanis nem mutat jól, nem viseli el a nagyítást.
Nálunk ez pillanatok alatt megoldódott, hiszen ők már ezt egy csomó előadáson eljátszották, tehát ezt már nekem nem kellett újra megcsinálnom.
Bolti ár: 4 990 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 4 641 Ft Leírás PCN - FILM Színes, magyar filmdráma, romantikus, 90 perc, 2005 Rendező: Iglódi István Író: Márai Sándor * Forgatókönyv: Pozsgai Zsolt Szereplők: Agárdy Gábor, Avar István, Csepeli Sándor, Csernus Mariann, Mihály Pál, Tompos Kátya Operatőr: Szalay András Vágó: Kiss István Zene: Frédéric Chopin Díszlet: Wieland Gabriella Jelmez: Schäffer Judit Producer: Sipos József Gyártó: O. K. Line, PCN Film Produkció Történet: Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Gyertyák csonkig égnek film battle of chosin. Két fiatal katona, két testi-lelki jó barát negyven évvel ezelőtt – és két gyanakvó, megkeseredett, lelkiismeretfurdalásokkal teli öregember most. A két dátum között az üresség. Nem találkoztak a negyven év alatt, egyikük a trópusokon katonáskodott, a másik a katonai szolgálat letelte után ült csak kastélya könyvtárában, és a spalettákat bámulta. De most találkoznak, és kezdődhet a leszámolás. • Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? • Miféle halálos bűn követel most tisztázást?
Márai itt rettentően ravasz. Végül is a történet első pillantásra úgy néz ki, mint egy egyszerű háromszög-dráma két férfi és egy nő között. A nő már nem él, és ez a két idős ember úgy érzi, hogy még egyszer az életben muszáj találkozniuk, és muszáj valamiféleképpen elszámolniuk egymással. Végeredményben az egész darab ez az egy este, amikor ők leülnek, és megpróbálnak mindent elmondani. A gyertyák csonkig égnek. Azért mondtam az előbb, hogy Márai rettenetesen ravasz, mert ez lehetne egyrészről egy szerelmi háromszög dráma, lehetne krimi, mert felmerült, hogy negyven évvel ezelőtt az egyik le akarta lőni a másikat. Amikor már nagyon feszíti az embert, hogy mi történt istenigazából, akkor Márai azt mondja, hogy nem ez az érdekes az életben, hanem a barátság, az erkölcs, és más típusú érzelmek, és erre nem adja meg a választ. A válasz ebben a darabban a nő által írt naplóban van. Ez a napló egyszer csak előkerül, de elégetik, anélkül hogy olvasták volna. Itt lép túl a kommersz műfaján, és az egésznek egy másik dimenziója nyílik meg.