Az előfeltételek ismertetését követően szükséges még szót ejteni a követelhető kártérítés mértékéről. A Ptk. -beli fogalom szerint az eredeti szerződés és a fedezeti szerződésben kikötött ellenérték közötti – a jogosult hátrányára jelentkező – különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő egyéb költségek követelhetőek a szerződésszegő kötelezettől. Bécsi vételi egyezmény. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem csak az adásvételi szerződések vevői oldalára, hanem az eladói oldalára is vonatkozik a szabályozás, azaz például amennyiben a vevő fizetési vagy egyéb kötelezettségét nem teljesíti határidőben és erre tekintettel eláll az eladó az adásvételi szerződéstől, majd ezt követően az eladó csak olcsóbban tudja eladni az adásvétel tárgyát, akkor ő is követelheti a fedezeti szerződésre alapítva a két ellenérték közötti különbözetet. A hazai szabályozás szerint ez a kétoldalú reláció egyéb szerződések esetén is irányadó. A nemzetközi szakirodalomban vita tárgya, hogy az előreláthatósági korlát miképpen érvényesül a fedezeti szerződés vonatkozásában.
A magunk részéről osztjuk azon álláspontot, miszerint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő károk főszabályként előre láthatóak. A hazai szabályozás szemszögéből eldöntendő, hogy a fedezeti szerződésből eredő károk a tapadó károk vagy a következménykárok (és elmaradt vagyoni előny) kategóriájába sorolandóak-e. Vékás Lajos álláspontja ( a Ptk. Bécsi vételi egyezmény magyar szövege. Szakértő Javaslatának az 5:115. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentár) szerint fedezeti szerződés esetében tapadó kárról beszélünk, így az teljes egészében megtérítendő, ezzel szemben Boronkay Miklós a mellett érvel tanulmányában, hogy fedezeti szerződés esetében olyan következménykár(ok)ról, illetve elmaradt vagyoni előny(ök)ről (például fedezeti eladás esetében) beszélhetünk, amelyeknél az előreláthatóságot vélelmezni kell, és csak nagyon kivételes esetben köteles viselni a károsult a kár előre nem látható részét. A fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek, mint egyéb (következményi) károk érvényesítésére a kártérítés általános szabályai alapján (Ptk.
Az EK-t ugyanis a tagállamok szupranacionális jogkörökkel ruházták fel. A nemzetközi szerződések nyelve [ szerkesztés] A régi időkben az államok közötti szerződések nyelve latin volt, majd a 19. századtól a francia. A világháború után egyre inkább előtérbe került az angol. A szerződéseket köthetik az egyik állam nyelvén, közös megállapodással választott harmadik nyelven, vagy több nyelven. Források [ szerkesztés] Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog (Aula, 2000 – ISBN 963-9215-92-9) (Manapság egy rabszolga-kereskedelemről szóló egyezmény tehát már megkötése pillanatában érvénytelen. ) Megtámadhatóság akkor áll fenn, ha a szerződést tévedés vagy megtévesztés hatására kötötték. Ez esetben a sértett félnek kérvényezni kell a szerződés érvénytelenné nyilvánítását. Bécsi veteli egyezmény . Az érvénytelenné nyilvánított szerződés visszamenőleges hatállyal megszüntet minden vele kapcsolatos jogot és kötelezettséget. Alapfogalmak és különlegességek [ szerkesztés] A fenntartás intézménye: egy aláíró fenntartással élhet egy szerződés adott pontja ellen, ha azzal nem ért egyet.