Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (elmzés) - YouTube
Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly Amint a Bosporus Európát mossa, Másfelől Ázsia partjait csapdossa, Itt büszke habjai dicsekedve folynak Kevély fala alatt Konstancinápolynak, E másik Rómának pompás düledéki Borzasztó árnyékot bocsátanak néki. De jöszte be, Múzsám, a városba velem, Téged nem rettenthet itt semmi félelem. Mennyi kincs, óh Múzsám! mely sok gyöngy s patyolat, Mennyi nép, melyet visz csak egy parancsolat! A tágas utcákon sok veres selyembe Őltözött törökök találkoznak szembe. Kevélyen ugratják az arabs paripát, Szíván ázsiai dohánnyal tőlt pipát. Csokonai vitéz mihály konstancinápoly elemzés. Csillámló kardjoknak gazdag brilliántja Az olcsó aranyat megvetéssel szántja. Itt néz ki egy dáma, de irígy fátyola Minden szépségeket tőlünk béburkola. Jer, Múzsám, láthatsz még sok száz szebbet szembe, Hogyha bémégy ama firhangos hárembe. Ez olyan magazin, vagy inkább kalitka, Amelyben csirippol a császárnak titka. Oly templomsekrestye, melyben a zultánnak Erőt, egészséget sok hívek kívánnak. És ha érkezése hallatik Szelimnek, Sok száz előkontyú turbékol egy hímnek.
Jer, Múzsám, láthatunk majd eleget szembe, Ha bémegyünk ama firhangos hárembe. Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly. Ez olyan magazin, vagy inkább kalitka, Amelyben csirippol a szultánnak titka, Oly templomsekrestye, melyben a szultánnak Erőt, egészséget sok százan kivánnak, És ha érkezése hallatik Szelimnek, Sokszáz előkontyú turbékol egy hímnek. Mikor exerpálni akar unalmába, Bémegyen e dáma-bibliothékába, Hol sok ázsiai pergamen membránák Író pennájának megnyílni kivánnak. De menjünk ki, Múzsám, mert majd a császárnak Daktilust éneklő múzsáihoz zárnak, A szemfűl heréltek utánunk zúdúlnak, Jer, fussunk, hagyjuk el kapuit Stámbulnak.
jövel, óh boldog kor! Én ugyan lelketlen por leszek már akkor, De jöttödre vígan zengem énekemet: Vajha te csak egyszer említnél engemet Úgy e bagoly világ ám rémítne tõle, Nemes útálással halnék ki belõle.
Mikor excerpálni akar únalmába, Bémegyen e dáma-bibliothékába, Hol sok ázsiai pergamen membrána Író pennájának megnyílni kívánna. De kisiess, Múzsám, mert majd a császárnak Dactilust éneklõ múzsáihoz zárnak. A szemfûl heréltek utánad zúdulnak, Jer más oldalára a fénylõ Stambulnak. A roppant templomok, nézd, miként kérkednek Nevével a bennek lakó Muhamednek! Amelyekbe sok szent bõgéseket halla Az ezekben igen gyönyörködõ Alla, Ki örûl, hogy nevét a felhõkre hányja Zõld selyem turbánban fénylõ muzulmánja, S könyörûlvén hozzá esdeklõ táborán, Szentebb lesz az ilyet ígérõ Alkorán. Ti is itt állotok, kõszálnyi mecsetek, Melyek a fellegek közé rejteztetek! Hegyes tetõtöknek aranyozott holdja Fényével az égi holdak számát toldja. Óh, e népre, óh mely sûrû felhõt vona A szentség színével bémázolt babona! Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság? Konstancinápoly - Csokonai Vitéz Mihály - Érettségi.com. Míg ûlsz a királyok koronáján, kincsén? A vitézek kardján s a népek bilincsén? Míg az emberi nem hajdan a természet Együgyû keblében nyugva heverészett, Nem emelted még fel kiáltásod szavát, Hogy keresd a vak éj fiainak javát.
jövel, óh boldog kor! Én ugyan lelketlen por leszek már akkor, De jöttödre vígan zengem énekemet: Vajha te csak egyszer említnél engemet Úgy e bagoly világ ám rémítne tőle, Nemes útálással halnék ki belőle.
Mikor excerpálni akar únalmába, Bémegyen e dáma-bibliothékába, Hol sok ázsiai pergamen membrána Író pennájának megnyílni kívánna. De kisiess, Múzsám, mert majd a császárnak Dactilust éneklő múzsáihoz zárnak. A szemfül heréltek utánad zúdulnak, Jer más oldalára a fénylő Stambulnak. A roppant templomok, nézd, miként kérkednek Nevével a bennek lakó Muhamednek! Amelyekbe sok szent bőgéseket halla Az ezekben igen gyönyörködő Alla, Ki örűl, hogy nevét a felhőkre hányja Zőld selyem turbánban fénylő muzulmánja, S könyörűlvén hozzá esdeklő táborán, Szentebb lesz az ilyet ígérő Alkorán. Ti is itt állotok, kőszálnyi mecsetek, Melyek a fellegek közé rejteztetek! Hegyes tetőtöknek aranyozott holdja Fényével az égi holdak számát toldja. Óh, e népre, óh mely sűrű felhőt vona A szentség színével bemázolt babona! Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság? Míg űlsz a királyok koronáján, kincsén? Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A vitézek kardján s a népek bilincsén? Míg az emberi nem hajdan a természet Együgyű keblében nyugva heverészett, Nem emelted még fel kiáltásod szavát, Hogy keresd a vak éj fiainak javát.