Nem véletlenül maradtak olyan szívesen az Oszmán Birodalom katonái Magyarországon, ahol ideális körülmények között hódolhattak kedves szokásuknak, a fürdőzésnek. Az általuk alapított számos fürdőből Egerben és Budán ma is látogatható hamamok, azaz törökfürdők, valamint gazdag fürdőkultúra maradt ránk. A törökfürdők ma is érdekes szinfoltjai hazánk termálfürdő és gyógyfürdő kínálatának. A mindennapok fontos színtere, a fürdő Tradicionális, ma látogatható törökfürdőink a Horosz kapu, azaz a Király Fürdő, a Jesil direkli vagyis a Rudas Fürdő, a legszebb hazai törökfürdőnek kikiáltott Veli Bej – mely eredetileg a Veli bég nevet viselte – és az egri Török Fürdő. A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása | PestBuda. De milyen lehetett az élet a középkori törökfürdőkben? Valószínűleg nem sokban különbözött a mai autentikus fürdők világától, amelyek ma is a testi-lelki megújulás színtereiként szolgálnak az iszlám kultúrában. A fürdőket eredetileg római és görög minta szerint építettették. Közülük több a hőforrásokat hasznosítja, gyógyfürdő is egyben.
A fürdő szerencsésen átvészelte az ostromot és azt követő háromnapos szabadrablást. Mint gazdátlan épület I. Lipót császár tulajdonába került, aki a Rudas fürdővel együtt udvari orvosának, wartenbergi Illmer Frigyesnek ajándékozta 1687-ben. Török fürdő budapest. Halála után fia, Illmer Károly örökölte, aki nem sokat bajlódott az örökségével, 5000 aranyforintért eladta a budai várparancsnoknak, Pfeffershoven Jánosnak. A vételár meglehetősen magasnak számított, ezért feltételezhetjük, hogy jól üzemelt a fürdő ekkoriban. Az épület első jelentős bővítését valószínűleg Aigner Leonhard fürdős és sebészorvosnak köszönheti, aki 1718-ben vette meg az épületet. Az ő nevéhez köthetjük a barokk épületrészt, vagyis a Fő utca felőli homlokzatot, amit a török kori előcsarnok helyén építettek. Az építkezésről egyébként csak keveset lehet tudni, ugyanis a későbbi klasszicista átépítés szinte teljesen eltüntette ennek nyomait. A fürdő helyreállítása az 1950-es években (forrás: Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957) Az udvar állapota a helyreállítás közben (forrás: Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957) A barokk bővítés után nem foglalkoztak túl sokat a fürdővel.
- Vérkeringési problémái vannak - Bőrfertőzés esetén - Szívbeteg, vérnyomásproblémák
Ez elsősorban a XVIII. századi fürdőkultúra hanyatlásának a következménye. Az intézményeket ekkor már nem látogatták annyian, és mivel nem jövedelmeztek, nem is fordítottak különösebb figyelmet a karbantartásukra és a bővítésükre. A már nem túl jó állapotban lévő fürdő a XVIII. század legvégén került a König család tulajdonába, akiknek nemcsak a klasszicista átépítést és épületrészeket köszönheti, hanem a mai nevét is róluk kapta: a lakosság hamarosan Königsbadnak, vagyis Király fürdőnek kezdte nevezni. Szadai Sándor Női akt tállal című szobra 1967-ben (forrás: Fortepan/képszám: 252361) König Ferenc 1796-ban vette meg az épületet 13 000 forintért, de a felújítására már nem volt elég anyagi fedezete. Budapest, a gyógyvizek városa – 4 kihagyhatatlan gyógyfürdő. A fürdő nem túl bizalomgerjesztő látványát Franz Schams osztrák festő és litográfus is megjegyzi 1822-ben Budáról írt német nyelvű művében. König Ferenc halála után özvegyétől a család egy másik tagja, König Mihály vette meg az épületet, aki nemcsak a Király fürdő tulajdonosa, de a Lukács és Császárfürdő bérlője is volt.