A kiválasztott kurzusra kattintva láthatja a kurzus tartalmát. Amennyiben nem találja a keresett kurzust, akkor az oktatójának kell e-mailt írnia. Az oktató ekkor ellenőrizni tudja, hogy az által működtetett kurzust láthatóvá tette-e (Kurzusbeállítások: Elrejtés/Mutat opció), illetve azt, hogy a hallgató szerepel-e a kurzus résztvevői között. (Néha előfordul, hogy leánykori és a férjezett nevek keverednek a Neptun és a Moodle rendszerek között. Előre jelezhetik, mikor jelennek meg veszélyes rovarfajok itthon | 24.hu. Ezért elnézést kérünk. ) Használat Az adott kurzuson belül a hallgató már a Moodle szolgáltatásokat igénybe véve tudja azok tartalmát használni, hallgatótársaival és az oktatóval kommunikálni.
A három napos, gyakorlati szakmai bemutatókkal kiegészített tanácskozás témája a szaproxil (kéregben és fában fejlődő) rovarok monitorozása, előrejelzése és az elszaporodásuk elleni közös fellépés volt. A Soproni Egyetem szakértői a külföldi kollégákkal együtt a folyamatos monitorozást és előrejelzést tartják a legfontosabbnak: a rovarok időben történő detektálása jelenti az első lépést a megoldás felé. Soproni Egyetem. "A külföldi szakértőkkel egyetértettünk abban, hogy a káros rovarfajok kimutatásához, az előrejelzéshez ki kell lépni az erdőből, hiszen a legtöbb "erdei" rovarfaj a városi területekről kerül a fás élőhelyekre. Azokra a potenciális helyekre kell koncentrálni, ahol ezek a fajok megjelenhetnek, mint például az importált faanyag átrakó és tároló telephelyei vagy a nagymennyiségű fa csomagolóanyagot használó raktárak. A monitorozás kiemelten fontos, és sokat fog segíteni, ha bevonjuk a nagyközönséget is a felderítésbe. A közösségi tudomány módszere, tehát az átlagemberektől begyűjtött információk hasznos része lehet a káros rovarfajok felderítésének és visszaszorításának. "
Ám egyre nagyobb problémát okoznak azok az őshonos és különösen az idegenhonos fajok, melyek a frissen elpusztult fákban telepednek meg, hiszen képesek már a legyengült faegyedeket is megtámadni. A klímaváltozás hatására pedig legyengült fából egyre több van. Tablóképek. Mivel a társadalom és az erdők kezelőinek érdeke, hogy aktívan segítsék a faállományok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz, ezért fontos feladat az idegen, behurcolt, tömegszaporodásra képes fajok terjedésének lassítása. Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének igazgatója elmondta: az inváziós fajokkal az is probléma, hogy nincsenek természetes ellenségeik, melyek szabályozhatnák az egyedszámot; eredeti hazájukban többnyire semmilyen kárt nem okoznak, az újonnan meghódított élőhelyeken azonban tömegszaporodásra is képesek. Emellett az is előfordul, hogy nem maga a rovar a veszélyes, hanem az általa behurcolt kórokozó: gomba, baktérium, vagy vírus. Erre az esetre konkrét példa az elmúlt évszázadban tapasztalt szilfavész, amely a honos szilfákat támadta meg és szinte teljesen ki is irtotta hazánkban.