", amikor a gyökereid olyan mélyen erednek a földbe, hogy az is fáj, ha nagyobbat lépsz. Manapság sokan élnek múlt és gyökerek nélkül, számukra valószínűleg nem mond semmit ez a vers, de nekünk, többieknek, akármelyik országban élünk is, többet jelent ez az egy zsidó költő, mint ezer megkoszorúzott lovas szobor. Radnóti Miklós: Nem tudhatom... Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Radnoti miklos nem tudhatom. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép?
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. (1944)
A harmadik részben megváltozik az elbeszélő többes szám első személyre vált az egész magyarság, az egész nép nevében beszél. Stílusában a régi prédikátorok hangján szól istenhez, a zsoltárok isten nagyságát dicsőítő stílusában, a bűnös emberiséget ostorozva. A szomszédos népek bűnösnek kiáltottak ki bennünket, Radnóti azonban mélységes békevágyától vezetve vallja, nem lehet bűnös egy egész nép, hiszen számtalan olyan tagja van, aki bűntelen az újszülöttől kezdve a költőig. Az utolsó részben megidézi másik nagy nemzeti versünk eszméit: Kölcsey Himnusza zeng soraiban (Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, / s tudjuk, miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép = Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben). Az utolsó sor elkülönül az eddigi versfolyamtól. Radnóti miklós nem tudhatom keletkezése. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó, éji felleg. Ebben a sorban egy hatalmas szárnyon megjelenő védő-óvó madár képe bontakozik ki. A virrasztó éji felleg a bibliában a Gondviselő Istent jelenti (virrasztás = vigília). Az egész világot beborító szárnyas virrasztó csak isten lehet, hiszen csak ő képes az abszolút virrasztásra, aki sem szellemében, sem testi valójában nem alszik el virrasztás közben.