Három héttel később eldöngettük a törököket. "A déli harangszó ezután is szokás maradt a keresztény világban a küzdelem emlékére. " Még szép, hogy szokás maradt, mivel csak három hete adta ki róla a pápa a bullát. Ez a mondat csak valami maradványnak látszik, javítást kívánna. - Orion 8 vita 2011. július 25., 01:59 (CEST) [ válasz] Szerintem logikus. A pápa azért rendelte el a harangszót, hogy a keresztes vitézeket emlékeztesse az imára. A déli harangszó története - Mária Rádió Erdély. A csata után már okafogyott volt a rendelkezés, de mégis megmaradt, mert a legtöbb helyen már a csata után értesültek róla, ezért a csata emlékére kezdtek harangozni. Sokáig tartotta magát az a tévhit emiatt, hogy a győzelem emlékére rendelte el a harangozást a pápa. LA pankuš→ 2011. július 25., 12:55 (CEST) [ válasz] Okafogyottságnak én nem tartom azt, hogy a törököket megállítottuk, mert a török hódítás veszélye nem múlt el, a török nem tűnt el Európából, nem lettek véglegesen legyőzve, a keresztények harangszóval való támogatása a pogány ellen továbbra is aktuális volt.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Igaz-e, hogy délben a harangok Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári győzelmének emlékére szólnak? 1453. Tényleg Hunyadi János dicsőségét hirdeti a déli harangszó? - Dívány. május 29-én az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451–1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a "városok városát". Az ifjú uralkodó felvette a Hódító melléknevet, és a várost hamarosan birodalma fővárosává tette – szimbolikusan is kifejezve politikai ambícióit: ő a bizánci császárok örököse, aki igényt formál azok hajdani világuralmára. Európa alig ébredt fel a döbbenetből, amikor Mehmed szultán félelmetes serege 1456-ban Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult. III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és június 29-én imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében.
1455 őszétől Kallixtusz rendkívüli követekkel szólította fel a keresztény uralkodókat, hogy induljanak hadba a török ellen. Kérése süket fülekre talált, azonban míg a fejedelmek nem szerveztek keresztes hadjáratot, a nép körében sokan ragadtak fegyvert. Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából is érkeztek katonák Nándorfehérvár védelmére, idehaza pedig – a pápa követének megbízásából – Kapisztrán János ferences hitszónok szervezett sereget a török elleni harcra. Az egyházfő 1456. június 29-én kiadott egy Cum his superioribus annis ( Mivel ezekben az utóbbi években) kezdetű, különleges pápai imabullát, amelyet Mainzban maga Johannes Gutenberg nyomtatott ki. Deli Harangszó Története | Akribos Óra Története. Ebben bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik imáikkal segítik a kereszteseket, és elrendelte, hogy a városok, falvak templomaiban az addig szokásos napi kettő helyett háromszor harangozzanak, így buzdítva a híveket, hogy imádkozzanak a törökkel szembeszálló seregekért. A pluszként hozzáadott harangszó eredetileg nem délben, hanem délután 3 és 6 óra, vagyis a nona és a vesperas néven ismert harangozások között hangzott el, csak fél évszázaddal később, 1501-ben tette (a szintén Borgia) VI.
A déli harangszó története. Először több mint 500 évvel ezelőtt – 1456 nyarán – hangzott el egy belgrádi templomban. A Magyarország ellen rohamra indult török seregek felett aratott nagyszerű győzelmet jelentette. A pápa és a nyugat-európai fejedelmek, akik minden segítséget megtagadtak a magyar nép önvédelmi harcától, csodálkozva figyeltek fel a Hunyadi János vezette magyar seregek győzelmére a túlerőben levő ellenség fölött. Egy olasz krónikás, aki a harcokról tudósított, a következőket jegyezte fel Hunyadi győzelméről: "Ha Hunyadi János nem állítja meg a török hódító útját, vége lett volna nemcsak Magyarországnak, hanem a környező országoknak, sőt a mi Itáliánknak is. Örök hála illeti őt a magyarok és a szomszéd népek részéről, hogy megóvta Európának azt a részét a török támadástól. " Ennek a hálának jeléül kondul meg azóta delente a világ templomaiban a harangszó, így a Magyar Rádióban is, aminek történetéről Takács Ferenc így ír az alábbiakban: "A magyar rádió mindössze három esztendős volt, amikor először közvetítette a déli harangszót.
A hírre a Borgia családból származó III. Callixtus pápa, aki 1455 áprilisában lett a katolikus egyház feje, keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén adta ki "Cum hiis superioribus annis" kezdetű imabulláját, amely az egész keresztény világ számára elrendelte, hogy imádkozzon a keresztes seregek győzelméért. (Érdekesség, hogy a bulla eljutott Mainzba is, ahol Gutenberg német és latin nyelven is kinyomtatta. ) A bulla többek között azt is elrendelte, hogy naponta háromszor, azaz nem csak reggel és este, hanem délben is harangozzanak, hogy a hívők a törökök ellen harcolókért imádkozhassanak. (Korábban már volt rá példa, hogy bizonyos egyházmegyékben pénteken délben megkonduljanak a harangok, de ez a szokás Jézus szenvedésére emlékeztetett, és a mai péntek három órai harangozás előképének tekinthető. ) A III. Callixtus által meghirdetett keresztes hadjáratból semmi sem lett, de Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek katonák.
A magyar végvárrendszer kulcspontja, Nándorfehérvár egy 16. századi ábrázoláson Forrás: Wikimedia Commons 1456. július 3-án a szultáni haderő Nándorfehérvár alá ért, és megkezdődött az ostrom. Ismert, július 21-én a vár elleni roham, 22-én a nyílt mezei összecsapás során a törökök vereséget szenvedtek. Miután III. Callixtus pápa értesült a nándorfehérvári diadalról, új értelmezést adott a korábbi rendelkezésének, és ekkor már a győzelem miatti hálaadásért harangoztak. A következő évtől a harangozást, valamint az imák elmondását a déli időpontra tették át. 1500-ban a pápai rendelkezés újra a török veszedelem megszüntetéséért kérte a hívek mindennapos imáját a déli harangszó idején. A déli harangozás tovább zengett, így a 18. századtól a hívek az újabb veszedelmek elhárításáért imádkoztak. 2011-ben, a győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. 103 cikk ezzel a kulcsszóval