Mint bármely könyvfesztiválon, úgy a szeptember 6-8. közötti Budavári Könyvünnepen is lesznek dedikálások, pódiumbeszélgetések, valamint irodalmi műsorok, ismertette Nagy Gábor Tamás. A magyar nyelv és könyv ünnepe egy történelmi évforduló időpontjához igazodik, tette hozzá a polgármester. 1686. szeptember 2-án szűnt meg ugyanis Buda török megszállása, amikor a szövetséges európai seregek felszabadították fel a budai Várat, és elkezdődhetett az újjáépítés, amely számos változást hozott a város életében. Az ünnep jó alkalom arra, hogy felelevenítsék, milyen magas színvonalú volt a műveltség és a művészeti élet például a királyi udvarokban - emelte ki a polgármester, hozzátéve, hogy különlegességekkel is találkozhatnak a helytörténeti bemutatón a látogatók. A Budavári Könyvünnepen a harminc éve elhunyt Márai Sándorra is emlékeznek, a rendezvény díszvendége az író szülővárosa, Kassa lesz. Új irányok a budai vár 1541-es elfoglalásának kutatásában | National Geographic. Így a felvidéki város kapott lehetőséget arra, hogy az ott zajló kulturális életet, valamint Márai Sándor szülőházát a lehető legalaposabban bemutassa.
A kísérleti jellegű séta felvételéről Sarkadi Márton készített video-összeállítást. Az online sétát itt tekinthetik meg: Török fürdők Budapesten Buda oszmán török megszállása során néhány jelentős épület jött létre a városban. A dzsámik és mecsetek közül egyetlen egy sem maradt ránk. Márai Sándor világába kalauzol az idei Budavári Könyvünnep - Infostart.hu. Néhány sírkő maradt meg, és egy türbe, a pesti oldalon egy mihráb egy templom belsejében és leglátványosabb emlékként: a török fürdők. Alhévíz és a Felhévíz gyógyforrásaira épültek rá, és használatban maradtak a lakosság számára a törökök kiűzése után is. Ezen építmények nagyban hozzájárultak Budapest fürdővárossá történt minősítéséhez is. Virtuális túránkon meglátogatjuk a négy, ma is létező fürdőt, a Rudast, a Ráczot, a Királyt és az Irgalmasok Veli Bej Fürdőjét Nagy Zoltán idegenvezető előadása A budapesti török fürdőkről készült előadást itt tekinthetik meg: #Mindszenty Életkapuk Kinyílnak a Kapuk! Virtuális vezetésre hívunk Mindenkit a Párbeszéd Házában kialakított #Mindszenty Életkapuk- (nem csak:) fiataloknak - interaktív kiállításunkra.
A Szent Liga (1684) létrehozója, Boldog XI. Ince pápa – akit Magyarország megmentője jelzővel is illettek - éltető lelke és irányítója volt a törökellenes harcoknak. A győzelem alkalmából veretett éremre ezt íratta:,, A te jobbod, Uram, lesújtott az ellenségre''. 1686. szeptember 2 -án Buda alatt a katolikus szövetségesek győzedelmeskedtek. Már 125 éve Buda ékköve a Mátyás-templom - Helló Magyar. Ez a fordulat végleg eldöntötte az Oszmán Birodalom európai területeinek sorsát. A keresztény magyarság, a hitharcosok hadserege végül kiűzte a törököt. 145 évi megszállás és 77 napi ostromot követően Buda vára újból a keresztény értékek őrzője, a katolikus világ része lett. Cserei Mihály erdélyi történetíró - de Jókai Mór szerint is - Petneházy Dávid huszárezredes, korábban Thököly kuruc ezredeskapitánya volt az, aki 1686. szeptember 2 -án Buda várának ormára kitűzte a keresztények győzelmét hirdető hadilobogót. Tisztelt Jelenlévők! Dm törzsvásárlói kártya igénylése online
1538 -ban a felek békét kötöttek Váradon, ennek értelmében Szapolyai halála után Ferdinándra szállt volna a korona. A megállapodást titokban tartották, de mindkét fél egymást akarta kijátszani. Ferdinánd 1539 októberében nyilvánosságra hozta a törökök előtt a váradi békét, de a szultán – mivel az Oszmán Birodalom érdekei úgy kívánták – hajlandó volt megbocsátani Szapolyai "eltévelyedését". Szapolyai János magyar király a halála előtt ( 1540 -ben) – annak tudatában, hogy fia született feleségétől, Jagelló Izabellától – megváltoztatta végrendeletét és gyermekét, János Zsigmondot jelölte utódjának. Buda ostroma [ szerkesztés] A király halála után Ferdinánd Isztambulban érvényesíteni akarta magyar trónigényét, de Fráter György, I. János magyar király és a Szapolyai-család szolgálatában álló pálos szerzetes és püspök a rákosi országgyűlésen királlyá tette a csecsemő trónörököst, János Zsigmondot. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele, s Erdélybe küldött biztosai kötelezni akarták a magyar rendeket, hogy tegyenek hűségesküt a Habsburgoknak.
1541. december 29-én megkötötték a gyalui egyezményt, melynek értelmében átadták Bécsnek a Szent Koronát, cserébe Izabella visszakapta a Szepességben levő birtokokat, melyek annak idején férjéé voltak. Ferdinánd egy kb. 40-50 ezer fős osztrák-magyar sereget küldött Buda visszafoglalására. 1542. szeptember 26-án a Pest alá érkező sereg késve tett kísérletet a város bevételére. Zrínyi Miklós 400 horvát könnyűlovas kapitányaként vett részt a hadjáratban, akit ezt követően nevezett ki Ferdinánd király horvát–szlavón bánná. A falak ugyan gyengék voltak, de a török védősereg megtartotta azokat. Két hét múlva a keresztény seregek visszavonultak. [11] Bizonyossá vált, hogy a trónkövetelő Habsburg-házból származó osztrák főherceg éppúgy nem fogja tudni az török hódítókkal szemben megvédeni Magyarországot akárcsak Szapolyai János. Ezért a gyalui egyezséget Izabella királyné felmondta, és vállalta az Oszmán Birodalomtól való függőséget, Fráter György pedig a következő évben helytartói minőségben megszervezte Kelet-Magyarországot és az erdélyi államot.
Csorba Csaba - Estók János - Salamon Konrád:' Magyarország képes története, Magyar Könyvklub, Budapest 1998. R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kor, Magyar Könyvklub, Budapest További információk [ szerkesztés] Gárdonyi Géza - Egri csillagok - Második rész - Oda Buda! Három tragikus magyar dátum a török időkből