Onnantól kezdve, hogy ezt sikeresen előállítják, új rész megnyitására lesz szükség a periódusos rendszerben, méghozzá a g-mező részére. Az új periódusos rendszer a g-mezővel kiegészülve Forrás: Varga Szabolcs 2050-re már ennél nagyobb rendszámú elemek is felfedezésre kerülhetnek, így a periódusos rendszer az úgynevezett szuperaktinoidákkal kiegészülve ekkora már máshogy fog kinézni. Mengyelejev-féle periódusos rendszer. Kémiai elemek a periódusos rendszer. Akár végtelen számú elem létrehozását sem tartják kizártnak Helytakarékossági szempontból persze ismét csak lehet az f-mezőt is alulra helyezni, a g-mezőhöz hasonlóan, eredeti helyét valamilyen más szimbólummal jelezve. Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus ( középen jobbra) a periódusos rendszer megalkotója Forrás: AFP/Ria Novosty/Debabov Dmitry Már az első 20 elem esetén is van két kivétel az "átlós szabály" alól (a króm és a réz), tovább haladva a periódusos rendszerben pedig egyre több ilyen példát találni. A g-mező elemeihez érve még jelentősebb eltérések várhatóak. A tényleges (alapállapotú) elektronszerkezetek, ennek következtében a táblázat pontos kinézete némileg eltérhet majd a fenti képen láthatótól.
A Mengyelejev-féle periódusos rendszer by István Babcsányi
Yt = 88 Zr = 90 Nb = 94 Mo = 96 = 100 Ru=104, Rh=104, Pd=106, Ag=108 7 (Ag = 108) Cd = 112 In = 113 Sn = 118 Sb = 122 Te = 125 I= 127 8 Cs = 133 Ba = 137? Di = 138? Ce = 140 - - - 9 (-) 10 -? Er = 178?? 175 éve született Mengyelejev, a periódusos rendszer megalkotója - tudomany.ma.hu. La = 180 Ta = 182 W = 184 Os=195, Ir=197, Pt=198, Au=199 11 (Au = 199) Hg = 200 Tl = 204 Pb = 207 Bi = 208 12 Th = 231 U = 240 A kérdôjeles lantán és a cérium - tévesen - a IV. oszlopba került, a réz, az arany és az ezüst a VIII. és az I. oszlopban is szerepelt. A dolgozatban Mengyelejev - többek között - megjósolta a hiányzó eka-bórnak, eka-alumíniumnak, eka-szilíciumnak elnevezett elemek valószínu tulajdonságait, és megbecsülte atomsúlyaikat (44, 68, 72). 1870-ben megjelent Lothar Meyer periódusos rendszere is, ám egyik dolgozat sem keltett különös figyelmet. A periódusos törvény iránt csak akkor ébredt fel az érdeklôdés, amikor a hiányzó elemeket felfedezték és tulajdonságaikat megállapították. A galliumot Lecoq de Boisbaudran fedezte fel, és Mengyelejev mutatta ki, hogy megfelel az eka-aluminíumnak.
1860 -ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt, a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, kutatta az oldatok kémiáját, s a vegyészet mezőgazdasági hasznosítását. Feltalált egy füst nélküli lőport, nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Foglalkozott a hőtani jelenségekkel, a különféle halmazállapotú testek kiterjedésével, fizikai, kémiai átalakulásaival. Léghajóval is kísérletezett, 1887 -ben teljesen egyedül emelkedett a magasba, hogy lefényképezzen egy napfogyatkozást, s bár a jármű kezeléséről semmit sem tudott, biztonságban ért földet. Liberális nézetei, a diákság elnyomását bíráló nyilatkozatai miatt többször került összeütközésbe a cári rendszerrel. 1880 -ban nem választották meg az akadémia rendes tagjává, 1890 -ben a diákság egy petíciójának támogatása miatt nyugdíjazták, s többé nem kapott tudományos beosztást. Mengyelejev az egyszerű emberekkel rokonszenvezett, még világhírű tudósként is harmadosztályon utazott a vonaton, hogy társaságukban lehessen.