2022. 06. 23. 06:00 2345 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben az első negyedévben, ami 2718 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 579 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 1011 millió euró többlettel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 999 millió euró volt, a negyedéves GDP -2, 4%-a. A külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 2455 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 1202 millió euró többlethez képest, döntő mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükröz az energia egyenleg mintegy 2 milliárd eurós romlása az első negyedévi külkereskedelmi mérlegben. Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 689 millió euróról 1203 millió euróra emelkedett.
A külső egyensúly alakulására az árfolyam alakulása is hatással van. Jól jelzi a helyzetet, hogy a feltörekvő országok legutóbbi válság óta vizsgált adatai alapján a folyó fizetési mérleg és az árfolyam alakulása között pozitív kapcsolat figyelhető meg. Jellemzően azok az országok tudták növelni külkereskedelmi egyenlegüket, amelyek árfolyama a válság után rugalmasan leértékelődött. Hazánkban ennek különösen fontos szerepe lehetett a szolgáltatásexport esetén. A szolgáltató szektorban a versenyképesebb árakra és ezzel megjelenő többletkeresletre a szereplők már rövid távon is új beruházásokkal, valamint a kapacitások növelésével reagálnak. Elég csak egy pillantást vetni Budapest folyamatosan növekvő szálloda és étterem kínálatára vagy épp az árufuvarozásban érdekelt hazai cégek sikertörténeteire. 4. ábra: A folyó fizetési mérleg és az árfolyam kapcsolata Forrás: IMF, Worldbank, saját számítás Az elemzett tényezők nyomán a folyó fizetési mérleg jelentős javulása és elmúlt években kialakult többlete a jövőben is meghatározó szerepet tölt be hazánk külső sérülékenységének megítélésében.
A folyó fizetési mérleg tavaly az első negyedév kivételével deficites volt, az éves hiány 4, 736 milliárd eurót tett ki, amiből a tőkemérleg 3, 882 milliárd többletének köszönhetően 853 millió euró finanszírozási igény maradt. A folyó fizetési mérleg 2019-ben 1, 018 milliárd, 2020-ban 1, 558 milliárd euró hiánnyal zárt, ám akkor a tőkemérleg egyenlege 1, 683 milliárd, illetve 1, 234 milliárd euró többletbe fordította az ország pénzügyi pozícióját a külfölddel szemben – áll az MTI összefoglalójában.
Az ország nemzetközi pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére általánosan elfogadott folyó mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlegéből számolt mutató az év második hónapjában 487 millió euró finanszírozási igényt mutatott a januári 170 millió deficit után, miután a tőkemérleg többlete 594 millió euróról 307 millió euróra olvadt. A csökkenésben döntő szerepe volt annak, hogy az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások a januári 594 millió euróval szemben februárban 333 millió euróra estek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem érkeztek uniós források Magyarországra, mert nagyjából az agrártámogatások és már kifutó projektek forrásigényével azonos mennyiségű ez az összeg. A folyó fizetési mérlegben az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó pénzmozgások egyenlege a januári 356 millió euró után februárban is 316 millió euró hiánnyal zárt. A 316 millió euró áruforgalmi hiány februárban 22 millió euróval volt kevesebb a januárinál, a szolgáltatások külkereskedelmének 344 millió eurós többlete 18 millió euróval nőtt januárhoz képest, amiből az utazásokhoz köthető szufficit nagyjából egyformán 153, illetve 154 millió euró volt.
Amit a fizetési mérlegről tudni kell Mi a fizetési mérleg? A fizetésimérleg-statisztika az ország külső egyensúlyi helyzetét leíró statisztikai adatrendszer. A fizetési mérleg és az ahhoz kapcsolódó állományi statisztikák az adott gazdaság szempontjából rezidensek és nem rezidensek közötti gazdasági műveletek, továbbá követelések és tartozások állományának, valamint azok változásának kimutatását szolgálják. Miből áll a fizetési mérleg? A fizetésimérleg-statisztika – a folyó fizetési mérleg, a tőke- és pénzügyi mérleg – a vizsgált időszakban bekövetkezett tranzakciókat, míg a külfölddel szembeni befektetési pozíció az időszak végén fennálló, külfölddel szembeni követeléseket és tartozásokat bemutató állományi szemléletű statisztika. A folyó fizetési mérleg a külfölddel kapcsolatos áruforgalmat és szolgáltatásokat, valamint a tőkebefektetésekhez kapcsolódó, és munkavégzésből származó jövedelmeket és viszonzatlan átutalásokat veszi számba. A tőke- és pénzügyi mérleg a külfölddel szembeni felhalmozási folyamatokat jellemző adatokat tartalmazza.
11. Kormányzati szolgáltatások 3. Jövedelmek 3. Munkából származó jövedelmek 3. Befektetések jövedelmei 3. Közvetlen tőkebefektetések jövedelmei 3. Részvény és egyéb részesedések jövedelmei 3. Osztalék és felosztott jövedelmek 3. Újrabefektetett jövedelmek 3. Adóssághoz kapcsolódó jövedelmek (kamat) 3. Portfólióbefektetések jövedelmei 3. Részvény és egyéb részesedések jövedelmei (osztalék) 3. Adóssághoz kapcsolódó jövedelmek ( kamat) 3. Kötvények 3. Pénzpiaci eszközök 3. Egyéb befektetések jövedelmei 4. Viszonzatlan folyó átutalások (transzferek) 4. Államháztartás 4. Egyéb szektorok Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Fizetési mérleg Országok folyó fizetési mérleg szerinti listája