Munkaerő kölcsönzés számlázása 2010 qui me suit Válságkezelés: kevesebb munkavállalói jog, több munkaerő-kölcsönzés – Új Egyenlőség Czeglédyék már azelőtt jelezték, hogy a bevezetés módja sérti az EU általános szabályait, hogy a fordított áfát a magyar parlament kiterjesztette a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásra. A Humán Operátor 2014-ben, a Kósa Lajos -féle előterjesztés elfogadásakor megkereste az Európai Unió adóügyekért felelős biztosát. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos 2015 januárjában levélben közölte a céggel, hogy szerinte sincs rendben a magyar adómódosítás bevezetése. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos bármely tagállami intézkedés alkalmazása csakis akkor jogszerű, ha a Bizottság javaslatára a Tanács egyhangúlag jóváhagyta az eltérést. Márpedig az uniós jóváhagyásról akkor még szó sem volt. A cég csatolta a perhez azokat az iratokat is, amelyekben Áder János államfőt, az Alkotmánybíróságot és számos más fórumot megkeresett, de érdemben sehol sem foglalkoztak a problémával.
§-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Innovációs járulék szempontjából az 50 fős létszámra érdemes odafigyelni, mint értékhatárra, illetve az éves nettó árbevétel/mérlegfőösszeg 10 millió Ft euró összegre is. Kapcsolt vállalkozások között viszont tilos a munkaerő-kölcsönzés. Munkaerő kölcsönzés könyvelése – külföldi kölcsönbe adó és magyar kölcsönbe vevő társaság esetén Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, akkor e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés (pl. : a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló 'T1041 jelű adatlap) és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli. A munkaerő kölcsönzés könyvelése szempontjából az egyik kiemelendő terület a munkabérek számfejtése, illetve a munkaerő bejelentése. A nemzetközi, azaz a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetén pedig két vagy több ország adójogszabályai szerint is kell az adókat és járulékokat könyvelni.
A vagyoni biztosíték egyszerű és logikus szerepe, hogy a munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény, abból kerüljön kifizetésre. 2016. december 1-től módosult a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről, folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet [118/2001. rendelet]. Egy uniós irányelv alkalmazása miatt a Munka Törvénykönyve alapján december 1-től automatikusan megszűnik mindazon kölcsönzött munkavállalóknak a kikölcsönzése, akiket öt éve folyamatosan ugyanannál a kölcsönvevő cégnél foglalkoztattak. Az öt éves időtartamba a betegállomány, sőt, a gyed/gyes is beleszámít, és az is irreleváns, hogy az adott helyre időről időre több társaság kölcsönözte-e ki a munkavállalót. Az európai uniós irányelv abból indul ki, hogy a munkaerő-kölcsönzés átmeneti jellegű foglalkoztatási forma. Számos esetben azonban, főként speciális hiányszakmákban, illetve egyes szellemi területeken kifejezett igényként jelentkezett a kölcsönvevők részéről a hosszabb távú kikölcsönzés fenntartása.
A munkáltató mint felperes keresetében a közigazgatási határozat megsemmisítését kérte egyrészt arra hivatkozva, hogy az alperes az Mt. 80. § (2) bekezdését tévesen értelmezte kógens normaként, másrészt amiatt, mert az Mt. 44. §-át a 202. § (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyra nem kell alkalmazni. A munkaügyi bíróság az alperes határozatát megsemmisítette. A Kúria a jogerős ítéletet abban a részében, amelyben a bíróság az alperes 2018. január 26-án kelt határozata 1. pontját megsemmisítette, hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét ebben a körben elutasította, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes helyesen indult ki abból, hogy a perbeli munkaviszonyt nem a 2015-ben, 2016-ban, illetve 2017-ben kelt, a felperes által "keretszerződésnek" nevezett munkaszerződések alapján kell megítélni, hanem a hatóság által vizsgált hónapra, 2017. szeptember egyes napjaira létesített egyszerűsített foglalkoztatásként, amely munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra irányult.
Hozzon ki többet az Adózónából! Azaz éppen ellentétes irányba megy a magyar válságkezelés azzal, amit a szakszervezetek kívánatosnak tartanának. Kérdés, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végén állandó lesz-e az ideiglenes – azaz mi történik a most nagyon erősen megnyirbált munkavállalói jogokkal. A kormány dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet után megtartja az átmenetinek szánt intézkedéseket, és az Országgyűlés is elfogadja ezeket. Vajon akkor a munkavállalók milyen mértékben lesznek hajlandóak konfliktust vállalni, és kiállni kollektív jogaik védelmében? Címfotó: Yerson Retamal – Pixabay Kapcsolódó írások A koronavírus okozta válság európai kezelését értékelte Róna Péter közgazdásszal Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője. Többek között áttekintették, h... Az egymásra torlódott kivételes állapotokról, a hatalomtechnikai célokra felhasznált koronaválságról és a normál ügymenetté váló válságkormányzásról beszélgetet... A koronavírus-járvány miatt az Orbán-rendszer rendkívüli jogrendet vezetett be.
A felek között a perben nem volt vitás, hogy egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony munkaerő-kölcsönzés céljából is létesíthető, az Mt. 201-203. §-ok alkalmazását az Mt. 222. §-a nem zárja ki. Azt azonban, hogy azonos felek között egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony és egy további munkaviszony párhuzamosan álljon fenn, az Mt. – az erre irányuló munkaszerződés érvénytelenségének kimondásával – kifejezetten tiltja, ahogyan azt is, hogy a felek a közöttük fennálló munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében módosítsák [Mt. 201. § (1)-(2) bekezdés]. A "keretszerződésből" az Mt. szerinti alapvető kötelezettségek közül egyik sem következik, egyik fél vonatkozásában sem, így az munkaszerződésként nem értékelhető. A felperes azon érvelését, hogy a perbeli szerződési konstrukció jogszerű foglalkoztatás alapjául szolgálhat, annak alapján az Mt. § (2) bekezdését nem kellett alkalmazni, azért sem lehet elfogadni, mert a felek, közöttük egymást követően fennálló, egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyokat "átfogó" munkaszerződést – az Mt.