A modern kor túlságosan igénybe veszi agyunk prefrontális kérgét A mindennapi modern élet legtöbb követelményével csak egyetlen részünk képes megbirkózni Mark Rego pszichiáter szerint, ez pedig nem más, mint agyunk prefrontális kérge, amely a homloklebenyhez tartozik. Így csinálja ki az agyunkat a modern élet: még meg is betegíthet - Dívány. Napjainkban úgy próbáljuk irányítani életünket, mint egy eszközt, ami arra sarkall, hogy állandóan ki kelljen találnunk, mikor mit tegyünk, ahelyett hogy a korábbi életvitelhez igazodva hagynánk készségeinknek, emlékeinknek vagy másoknak, hogy vezessenek minket az életben. A modern élet követelményei nemcsak hogy alapvetően megterhelőek önmagukban is, de a tempó és gyakoriság, amellyel követik egymást, még inkább terhelően hat. A modern élet megterhelő (munkahelyi és magánéleti) kognitív követelményei olyan stressz alá helyezik a prefrontális kérgünket, amely hatására könnyebben kialakulhatnak a mentális betegségek Marko Geber / Getty Images Hungary Mivel a prefrontális kérgünk fejlődött ki a legutoljára agyunkban, ezért ez tekinthető a legfejlettebb agyi rendszerünknek, így nem csoda, ha egyre gyorsabban változó világunkkal leginkább ennek a területnek kell megbirkóznia – amelynek létrejöttét is a prefrontális kéregnek köszönhetjük Rego szerint.
miért kívánunk jó étvágyat étkezés előtt, ha úgyis az éhség csillapítása miatt ülünk le az étkezőasztalhoz). A modern élet a munka világában is olyan stresszt helyez a prefrontális kérgünkre, amely miatt könnyebben kialakulhatnak mentális betegségeink, amelyekre genetikai hajlamunk van Ridofranz / Getty Images Hungary Ez történik, ha leterheljük agyunk prefrontális kérgét a modern élettel Azonban a prefrontális kérgünknek is van gyenge pontja: a stressz. „Hirtelen itt volt az utcán” | Magyar Narancs. Ez azért különösen aggasztó, mivel tudományos kutatásokból az derült ki, hogy a prefrontális kéreg károsodása vagy krónikus károsodása mentális betegségek kialakulásához vezet. Rego szerint túlhajszoljuk agyunk ezen területét azzal, hogy mindennap minden életterületen túldolgoztatjuk, ugyanis folyamatosan összetett és elvont műveleteket végeztetünk vele, és az újratervezésre is mindig fel kell készülnünk. Így tehát rengeteg stressz éri a prefrontális kérgünket, amely hatására könnyebben kialakulnak azok a mentális betegségek, amelyekre alapból genetikai hajlamunk van.
A költészet ehhez képest örömutazás. Nem kell várni, hülyékkel tárgyalni, szinopszisokat írni, korán kelni. Írni később kezdtem, mint rendezni, és kifejezetten üdítő volt. MN: Mondod ezt úgy, hogy majdnem egy évtized eltelt az első köteted, a 2013-as Kétvízköz megjelenése óta. SZP: Megjelent egy kétnyelvű kötetem a Solitude-nál 2017-ben, a Dán púder, de azóta is eltelt pár év. A nagyfilmem forgatása közben nem írtam verseket. Aztán változott a helyzet, és az utóbbi három évben ismét a vers került előtérbe. Az új kötetem nagy része a lányom születése után íródott. Még előtte állt az élet: Kalandparkban zuhant a halálba a fiatal ápolónő - Hír TV. MN: Akkor az eddig említett szerepek mellé a kisgyerekes anyáét is felvehetjük. Alkotás és gyereknevelés megfér együtt? SZP: Próbálom nem szerepnek felfogni az anyaságot, bár Matildával sokat színészkedünk. Remekül lehet mellette írni, sőt, ha lenne képem hozzá, lelopnám, amit mond. Ma keresztény bányászokról talált ki egy történetet, akik egyre több bányászt hívnak a lakásba. MN: A szülés, a kisgyerekes nő tapasztalatai nem közvetlenül jelennek meg a versekben, sőt, nem is igen jelennek meg.
Ennek az agyi területnek köszönhetjük a szelektív figyelmet (amely abban segít, hogy a zavaró körülmények közepette is arra tudjuk irányítani a figyelmünket, amire szükségünk van), a mentális váltás képességét (ha a körülmények azt igénylik, akkor egy pillanat alatt fókuszt vagy tevékenységet tudunk váltani) és a mentális reprezentációk készítését (amikor olyan dolgokat látunk az elménkben, amelyek a valóságban nincsenek ott, bár erre az afantáziás emberek nem képesek a vizualitás szintjén). Ezek a képességek egymásra épülve még magasabb rendű funkciókat biztosítanak nekünk, például a beszélgetések finom lényegének felfogását, vagy annak elképzelését, hogy mit érezhet és gondolhat a másik. Azok, akiknek a prefrontális kérgét érintő betegsége vagy állapota van, nem képesek minderre. Egyszer volt az élet máj. Például az autizmus spektrumon élőknek problémát okozhat megérteni, hogy másokban mi játszódhat le, vagy hogy minek használunk olyan bevett udvariassági formalitásokat, amelynek semmilyen szó szerint vett értelme sincsen (pl.
2022. 07. 08. Szép, fontos és nemes cél, hogy a gazdasági élet egyre több szereplőjének prioritás az ESG térnyerése, magyarul a környezetvédelem, a társdalami igazságosság és a transzparens vállalatirányítás hármasának az üzleti életbe telepítése. Mégis, a jelenségnek, kifejezetten az ESG befektetési alapok működésének rengeteg hátulütője és potenciális gyengesége van. Egyszer volt az élet 1.rész. Ezeket vesézte ki a Trend FM Fintech Világa Zöld Pénzügyi Percek legújabb adása Kun-Welsz Edittel, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelőjével. Kollégánk már a múlt héten is vendég volt a rádióműsorban, akkor az orosz-ukrán krízis és az energiaválság ESG-re gyakorolt hatásai kerültek szóba. Most egy sokkal inkább strukturális problémára hívta fel a figyelmet a szakember: "Alapvetően az ESG-alapok úgy épülnek fel, hogy a jó értékeléssel rendelkező cégek kerülhetn ek be oda, ami nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy a gyakorlatban is igazán fenntarthatósági célokat szolgáló vállalatokból épülnek fel az ilyen alapok. Veszélyes mottó, hogy "minél több adat van rólad, annál jobban néz ki, ahogy viselkedsz!