– Gyöjjön, gyöjjön, édesapám, nagy hó van! Ment az öreg farkas. Hőj, mindjárt észrevette, hogy egy szürke ló fekszik a lyukná. De nem gondolta vóna álmába se, hogy az élő ló. Mondja a feleséginek: – Asszony, lópecsenyét eszőnk! Hőj, örűtek. De hogy húzzák be a házokba? Ezt is kigondolta az apafarkas. – Majd a farkunkot hozzáhurkolom a lónak a farkáho. Mingyjár hurkolgatta is. Először a feleségiét, utána a két külykiét, legvégül a magaét. – No, most!!!... Húzzuk! A ló erre felugrott, vágtatott haza. A két hátsó patás lábával agyonrugdosta a farkasokat, mire hazaért. – No, édes gazdám, nyúzd meg! Az áráé majdcsak adnak nekem egy társat! Örült a szegény ember. – Gyertek, asszony, segíjjetek nyúzni a sok farkast! Megnyúzták. A szegény ember elvitte a bőrt a vásárra, és adtak is érte egy szép lovat. Azóta a párjával húzza a kocsit, az ekét a szürke ló. Még most is élnek a gazdájával, ha élnek. Nagy Zoltán -Nagy Ilona Az ikertündérek – Akadémia Kiadó Budapest – 1990
Észak-Magyarországon lakossági ismeretterjesztő fórumot is tartottak a medveveszély miatt, a Bükki Nemzeti Park úgy gondolta, jobb az embereket felkészíteni, mit csináljanak, ha találkoznak az állattal. A borjat megtámadó farkas azonban különleges, egyedi eset: nem arról van szó, hogy a farkas lenne az új medve. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, a Veresegyházi Medveotthon PredatorProgramjának vezetője a azt mondja: a magyar társadalomnak meg kell tanulnia elfogadni azt a tényt, hogy farkasok és medvék ismét élnek vadon az országban. "Az elmúlt száz évben nem élt itthon egyik sem. Magyarország mostani területén nem volt jellemző, főleg az elcsatolt részeken éltek. Azóta szórványosan megjelent egy-egy farkas vagy medve, de stabil, visszatelepedett populációról csak akkor beszélhetünk, ha utódokat szülnek és nevelnek" – magyarázza. © MTI / EPA / Filip Singer Szilágyi Istvánék egyébként épp azért hozták létre a PredatorProgramot, hogy az ismeretterjesztés-oktatás révén elfogadtassák a farkasokat a magyar társadalommal, és bemutassák, milyen fontos szerepet látnak el a vadvilágban.
Farkasok végeztek a hétvégén egy borjúval Füzéren. Szakértőt kérdeztünk arról, hogyan lehet távol tartani a farkasokat? Egyáltalán, hány farkas lehet ma Magyarországon? És mit tegyünk, ha találkozunk velük? Farkasok végezhettek egy másfél mázsás szarvasmarha borjúval a hétvégén a Zempléni-hegységben lévő Füzéren. Horváth Jenő gazdálkodó – a település polgármestere – az MTI -nek elmondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik. Úgy tudni, a támadás helyszíne egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén. A gazdálkodó szerint eddig nem is készült hivatalos feljegyzés arról, hogy a farkasok nem a környékbeli vadállományból, hanem haszonállatból ejtettek zsákmányt. Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette. Tavaly nyáron valóságos medvehisztéria tört ki, miután Romániában több medvetámadás is történt, nálunk pedig több településen is fel-felbukkantak a kóbor állatok.