Szakmunkás minimálbér 2014 nettó minta Szakmunkás minimálbér 2014 nettó remix Szakmunkás minimálbér 2014 nettó nyerő Készült: 2013. december 19. csütörtök, 14:52 483/2013. (XII. 17. ) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, napibér alkalmazása esetén 5430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint.
Szakmunkás minimálbér 2022 nettó Nettó Minimálbérek Németországban szakmák szerint | Németországi Magyarok Az Aldi 4-8 százalékkal emelte a béreket A 2021-es béremelés után az áruházlánc üzleteiben 8 órában dolgozó munkavállalók kezdő bére legalább bruttó 335 700 forint, míg az elérhető legmagasabb bér bruttó 465 100 forint. Nincs új minimálbér – így alakulnak a tb-ellátások Azoknál az ellátásoknál, amelyeket érint a minimálbér aktuális összege, igen nagy jelentősége van annak, hogy milyen időpontban érvényes minimálbért kell figyelembe venni. Ez az időpont egyes esetekben a naptári év első napján érvényes minimálbér, máskor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér. Nincs még meg a 2021 évi minimálbér és garantált bérminimum összege Bár a munkáltatók és a munkavállalók több körben egyeztettek, nem született meg a várt megállapodás 2020-ban a 2021. évi minimálbért és a garantált bérminimumot illetően. A kötelező legkisebb munkabér összege számos egyéb juttatás összegét is meghatározza, ezért is fontos a mielőbbi megállapodás.
Ennek oka, hogy a minimálbér összege befolyásolja a legtöbb juttatás, például a gyed vagy a táppénz összegét is. A kisebb összegű minimálbér összességében néhány százezer munkavállalót érint közvetlenül, ráadásul jelentős részük a valóságban már most is magasabb összeget kap kézhez, vagyis az emeléssel a zsebbe fizetett kereset egy része láthatóvá válna. Jóval több munkavállalót, körülbelül egymillió embert érint közvetlenül a garantált bérminimum emelése. A középfokú végzettséghez kötött szakmunkás minimálbér – a minimálbérrel azonos mértékű emeléssel – az idei 219 ezer forintról 260-265 ezer forintra nőne. A bérminimum húsz százalék körüli emelése a Munkástanácsok elnöke szerint már erőteljes hatással lenne a magyarországi bérszínvonalra. Ennek oka, hogy a 219 ezer és 260 ezer forint között kereső akár több mint egymillió foglalkoztatott bérét is emelnie kellene a munkáltatónak. – Ha a szakszervezeteknek sikerül az ősz folyamán megállapodniuk a munkáltatói oldal képviselőivel egy bátor, nemzetközi összevetésben is ritkán látott mértékű béremelésről, akkor a becslések szerint akár a munkavállalók több mint fele részesülne érdemi fizetésemelésben – összegezte Palkovics Imre.
További részletek az Eduline cikkében.
Borítókép: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!
Ahogyan a gazdaság növekszik, úgy növekednek a költségvetési bevételek, és egyúttal csökkenthető az államadósság is – világított rá Parragh László az elmúlt hetek nyilvánosság előtt folyó gazdaságfilozófiai vitájának egyik álláspontjára. Mint mondta, a jegybank és az MKIK között a vita a körül bonyolódik, hogy a kamara álláspontja szerint minden erővel a növekedésösztönzésre kellene koncentrálni, mivel így kihasználható a kedvező, járványhelyzet teremtette gazdasági előny. A gyors növekedés megteremti a bérrendezés forrását, márpedig a növekvő bérek egyre jelentősebb fogyasztást generálnak, mindez pedig gyors költségvetési bevételemelkedést hoz. De arra is igyekezett felhívni a tárgyalófelek figyelmét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása elemi érdeke a gazdaságnak, ezért erre is érdemes tekintettel lenni akkor, amikor a minimálbér 200 ezer forintra emelésével kapcsolatos munkáltatói nehézségek kompenzációjának mértékéről tárgyalnak. Ugyan szám nem hangzott el a VKF -ülésen, de az MKIK számítása szerint 4 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentésnél még megmarad a költségvetési egyensúly is – mondta Parragh László.