A Marsz–2 becsapódott és tönkrement, ám a Marsz–3 leszállóegysége sikeresen landolt, s már közvetíteni is kezdett a felszínről, de az első tudományos mérési adatok Földre érkezése előtt váratlanul elhallgatott. Utóbb kiderült, hogy mindkét szonda sikertelenségéért a magasságmérő radar hibás kalibrációja a felelős, a Mars földitől jelentősen eltérő visszaverő képességű felszínén a két szonda a "felszín alatt" próbált meg leszállni, fékezőrakétáik késve gyújtottak be, és a műszerek a tervezettnél jelentősen nagyobb túlterheléssel végrehajtott leszállás miatt megsérültek, használhatatlanná váltak. [8] Az űrszonda [ szerkesztés] Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Index - Tudomány - A szovjetek 50 éve már leszálltak a Marsra. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amit két akkumulátor tárol.
A két Mars-holdról, a Phoboszról és a Deimoszról készült képek azt jelezték, hogy szabálytalan alakúak. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült. [3] Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent. [4] 2009. február 23 -án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, ami hibás mérést eredményezett. Marsz 2 Űrszonda: Űrszonda | 24.Hu. [5] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni. [6] [7] A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010 -ig hosszabbították meg. 2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.
Űrszonda | Az indiai űrprogram: Chandrajaan 2 űrszonda Hold missziója | TRT Magyar Galéria: Lenyűgöző képekkel búcsúzott az üstökösbe csapódó űrszonda - | Űrszonda, Képek, Galéria A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Főnév űrszonda ( űrkutatás) Személyzet nélküli űreszköz, amely a második kozmikus sebességet elérve elhagyja a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgál. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Marsz–3 Adatok Ország: Szovjetunió Küldetés típus: lander Célégitest: Mars Küldetés Indítás: 1971. május 28. Megérkezés: 1971. december 2. Küldetés vége: 1971. Az űrszonda Tömeg: 4650 kg (hajtóanyaggal) A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszálló egységet is vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban indítottak. Küldetés A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították. Marsz 2 űrszonda 1. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a landert.
Ez a fénykép, melyet a Marsz–3 leszállóegysége készített a felszínről A szonda a fényképezés mellett a felszíni infravörös sugárzást, a felszínt takaró kőzetréteg rádiófényességi hőmérsékletét, a páratartalmat és a légkör szórt ultraibolya sugárzását volt hivatott mérni. Ezekből az adatokból minimális érkezett vissza az irányítóközpontba. A leszállóegység sikertelenségét némileg feledteti, hogy az orbiter 1971 decemberétől kezdődően még nyolc hónapon át mérte a Mars környezetét, és sugárzott adatokat vissza a Földre. A Marsz–2 és Marsz–3 tudományos szempontból sikertelen küldetései után a Szovjetunió 1973-ban még négy Marsz-szondát indított útjára. Ezek közül a Marsz–5 keringőegység szállított kellő mennyiségű használható tudományos adatot, a többi küldetés kudarccal végződött. Marsz 2 Űrszonda - Űrszonda – Wikiszótár. Az utolsó Marsz-szonda, a 8-as 1996-ban indult el a bajkonuri űrrepülőtérről, Oroszországból, de a negyedik rakétafokozat hibája miatt visszatért a légkörbe, és a Csendes-óceánba csapódott. Ma is tanultam valamit 1-2-3-4: Most együtt csak 14122 forintért!