A nő élete - Szendi Gábor - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Ki ne tapasztalná, mennyire nehéz ma eligazodni nő és férfi kapcsolatában? Az elmúlt 60-100 év alapvetően megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nő helyét a világban. Szendi Gábor a nagysikerű Nő felemelkedése és tündöklése című könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nőben és a férfiben. Legújabb kötetében azt elemzi, milyen erők és fordulatok összhatására született meg az "új nő", és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövőben. A szerző szerint a 19-20. század során "belepiszkáltunk" saját evolúciónkba, amitől nő és férfi kapcsolatában alapvető fordulat állt be. De nem egyszerűen a viszonyok rendeződtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nő teste, változik egész lénye. Szendi állítja: manapság különösen fontos az evolúciós önismeret, mert csak ebből érthetjük meg igazán vágyainkat, kudarcainkat, helyünket az új világban.
Termékadatok Cím: A nő élete - Mit hoz a jövő? Oldalak száma: 370 Megjelenés: 2012. november 22. Kötés: Ragasztott ISBN: 9786155235252 A szerzőről SZENDI GÁBOR művei Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel.
Bővebb ismertető Nő és férfi - képtelenek egymás nélkül létezni, gyakran mégis úgy tűnik, hogy külön bolygókról érkeztek. Mit akar a férfi, és mit akar a nő? Hogyan csábítsuk el szívünk választottját? Mi a csuda az a szerelem? Mit jelent szépnek lenni? Valóban divatjamúlt dolog a házasság? De kezdjük az elején: egyáltalán miért vannak nemek? És biztos, hogy a két nem közül a nő a gyengébbik? SZENDI GÁBOR határozottan állítja, hogy ez nincs így. Látszólag férfiközpontú világunkban valójában mindig is a nő volt a titkos mozgató. A férfi épít és rombol, alkot és vetélkedik, míg a nő a páholyból figyeli az eseményeket, de az utolsó szó mindig az övé. A szerző az evolúciós pszichológia és biológia legújabb kutatásait segítségül hívva kalauzolja olvasóját az emberi lélek bonyolult útvesztőibe, és segít megértenünk, tágabb perspektívába helyeznünk saját viselkedésünket. Meglepő összefüggések és vadonatúj nézőpontok - mindez olvasmányos és közérthető stílusban, szellemes és szemléletes példákkal illusztrálva és rengeteg tudományos eredményre alapozva.
Ezzel játszanak majd a gyerekek A játékok jövőjének két kulcsszava a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság – vallja Josh Calder jövőkutató, aki szerint unokáink, dédunokáink intelligens plüssállatai vagy akciófigurái képesek lesznek alkalmazkodni gazdájukhoz, megtanulni bizonyos dolgokat, és egyénre szabott sémákat létrehozni, ami rendkívüli lehetőségeket teremthet a kicsik játékos oktatására. Napjainkban a VR-technológia még gyerekcipőben jár, 2050-re azonban megvalósíthatóvá válik, hogy a felhasználók teljesen belépjenek a videójátékok világába, sőt, akár egy virtuális koncertre vagy más eseményre is ellátogassanak, miközben ki sem mozdulnak a nappalijukból. A virtuális valóság forradalma előtt állunk? Henrik Sorensen / Getty Images Hungary Ezt fogják enni Az ENSZ két évvel ezelőtti jelentése szerint 2050-re a Föld lakosságának száma eléri a 9, 7 milliárd főt, ami azt jelenti, hogy 60 százalékkal több élelmiszert kell majd előállítani, mint ma – ez hatalmas kihívás elé állítja a termelőket, és kimeríti a hagyományos gazdálkodást, ezért a kutatók szerint újfajta élelmiszerforrásokra lesz szükség.
Mindenki kíváncsi rá, mit hoz a jövő, hogyan fogunk élni húsz, ötven vagy száz év múlva – ismert jövőkutatók most azt fejtegették, vajon mennyire lesz más az életünk 2050-ben, és milyen körülmények között nőnek fel unokáink, dédunokáink. A Romper szerzője, Molly Langmuir újságíró körkérdésében neves futuristákat kérdezett meg, szerintük milyen lesz az életünk 2050-ben, amikor most hároméves fia kora harmincas éveit tapossa majd, és vajon milyen világban nőnek majd fel az ő gyermekei. Így fognak lakni Rachel Armstrong, a Newcastle-i Egyetem az építészet jövőbeli irányaival foglalkozó munkatársa szerint az okos használati eszközök elmúlt tíz-tizenöt évben elindult forradalma még inkább kiteljesedik a következő évtizedek során: képzelj el például egy ébresztőórát, ami automatikusan korábban kelt fel, ha zsúfoltabb a forgalom az utakon, vagy egy vécét, mely vizeleted és székleted alapján megállapítja, ha vitaminhiányban szenvedsz. A kutató másik jóslata szerint a jövő az organikus anyagok felhasználásának divatját hozhatja el: elpazarolt vízből és kidobott élelmiszerből állítanak majd elő áramot, az épületek falait pedig gombához hasonló sejtes szövetekből álló anyagból készítik, amely saját magát építi újra, helyrehozza a sérüléseket, befedi a lyukakat.
Létrehozta a "egyszemélyes" webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte. Nekem abszolút nem tetszett ez a könyv. Unalmas és fárasztó.