Művészete főként az alföldi festők munkásságát ihlette meg, de hatása kimutatható számos külföldi mesternél is. Vannak rokonvonásai az orosz kritikai realistákkal, elsősorban Repinnel. Fontosabb képei a Rőzsehordó nő (1873), a Poros út, a Kukoricás (1874), a Colpachi park (1875), a Tájkép folyóval (1886). Munkácsy a 19. sz. egyik legnagyobb arcképfestője volt. Leghíresebb alkotásai a Muffos arckép, a Liszt, a Haynald, mindhárom a Magyar Nemzeti Galériában látható. Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium. Utolsó nagy műve a bécsi művészettörténeti múzeum mennyezetképe (1890). Ecce Homo című képe (1896) a Déri Múzeumban, Debrecenben látható. Visszaemlékezései az Emlékeim és Munkácsy Mihály válogatott levelei. (Az életút leírása a Képzőművészet Magyarországon oldalai alapján készült. Ugyanitt megtalálhatjuk a műveiről készült fotókat is. )
Munkácsy Mihály (1844, Munkács - 1900, Endenich) Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megmutatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. Munkácsy mihály gimnázium és szakközépiskola. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. Megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki magához vette, és rendszeresen kezdte rajzra, festészetre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is. Később elválva Szamossytól, Gerendásra költözött nagybátyjához. Itt készítette 1863-ban első festményét, a Levélolvasást (ismeretlen helyen).
Ez év őszén Pestre jött, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet; Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet (ismeretlen helyen) Than Mór át is festette. Egyik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, közbenjárására a Képzőművészeti Társaság havi díjat folyósított Munkácsynak. Pártfogói 1865 elején Bécsbe küldték Rahl mesterhez, akinek közbenjárására felvették a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályára. Bécsben festett Húsvéti locsolás c. képe (lengyel magántulajdon) Rubens-hatásokat tükröz. Rahl halála után visszatért Gerendásra nagybátyjához. Itt festett képei közül a Búsuló betyár (Magyar Nemzeti Galéria) a hazai hagyományokhoz, Madarász Viktor modorához igazodása miatt jelentős. 1866-ban Ligeti biztatására Münchenbe utazott, felvették az Akadémiára. Mestere Wagner Sándor volt, de nagyobb hatást tett reá Kaulbach művészete. Munkácsy Mihály Gimnázium, Kaposvár. Több, itt festett képe közül az Árvízzel (Magyar Nemzeti Galéria) Kaulbach, a Lotz-modorhoz kapcsolódó Vihar a pusztánnal a hazai körök elismerését vívta ki.
2015/2016 Képgalériák Fecsketábor, 2015. szeptember Munkácsy Bográcsparty, 2015. szeptember Terepgyakorlat a Kárpátokban, 2015. szeptember Erasmus(PLUS), 2015. október Szalagavató, 2016. február Junior MTDK Konferencia, 2016. február Munkácsy Est, mozgóképes ízelítő, 2016. február Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulóján, 2016. március Senior MTDK Konferencia, 2016. március Ballagási Ünnepség, 2016. április Lóczy döntő, 2016. Országos kompetenciamérési intézményi adatok adatai. május Helikon Ünnepségek, 2016. május EURÓPA KÖRÚTON JÁRTUNK, 2016. június-július