Nehézségi szint: Gömör-Kishont vármegye egykori székvárosa Rimaszombat. A Városháza 1801-ben épült. Már 1840 óta várja vendégeit a Fekete Sas Vendéglő, amely annak idején vigadónak épült. A gömöri klasszicizmusnak talán legszebb és legmonumentálisabb alkotása. A Főtéren áll az 1784-ban épült református templom, amely 1909-ben nyerte el mai formáját. Mikszáth Kálmán. És itt áll az egykori Vármegyeháza is, ahol Petőfi Sándort 1845-ben Gömör és Kishont vármegye tiszteletbeli táblábírájának választották. Rimaszombaton, a református templom kriptájában alussza örök álmát Ferenczy István szobrászművész. Kevés város van szerte a hazában, amely ennyi nagyságot adott a magyarságnak. Itt született a nemzet csalogánya, Blaha Lujza színésznő is. A patinás protestáns főgimnázium padjait is sok neves személyiség koptatta. Köztük volt Mikszáth Kálmán író, Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom megteremtője vagy Izsó Miklós szobrászművész is. Van egy másik múltidéző tér is Rimaszombaton. Itt áll az 1902-ben épült új megyeháza, homlokzatán Gömör vármegye címerével, parkjában neves költőink, úgymint Tompa Mihály és Petőfi Sándor szobraival.
Tanulmányairól, iskolájáról, tanárairól mindig jó véleménnyel volt, ugyanúgy a városról is. Szent Péter esernyője alatt mesél a Mikszáth Kálmán Emlékház Az itt szerzett élményei, tapasztalatai visszatükröződtek több munkájában, amelyeket a magyar ember ma is szívesen olvas. Sokszor felismerhetőek bennük a város polgárai, helyszínei, így a jellem- és helyszínrajzok a művek cselekményeit ma is hitelessé, élővé és élvezhetővé teszik. Nemzedékek nőttek fel az olyan történetein, mint a Szent Péter esernyője, vagy a Noszty-fiú esete Tóth Marival, de a többi regényét is szívesen olvassa az egyszerű nép. Az öreg Dankó bácsi című rövid elbeszélésében így emlékszik vissza iskolájára: – Még tán a pajtásaim ülőhelyeit is meg tudnám mutatni sorba. "A hhoz, hogy Mikszáth Kálmán nemzetünk legnagyobb íróinak sorába emelkedett, nagyban hozzájárult tehát Rimaszombat városa is és erről s oha nem szabad elfeledkezni. 194. FÁBRY JÁNOS – MK-NAK [Rimaszombat, 1893. március 24.] | Mikszáth összes műve | Kézikönyvtár. Annak ellenére, hogy későbbi, negyven éves sikeres munkásságának éveit máshol töltötte, Rimaszombat büszke Mikszáth Kálmánra. "
Rimaszombat / Rimavská Sobota Hont, Nógrád, Gömör és Torna Rimaszombat / Rimavská Sobota területe már az őskorban lakott volt. A Rima-parti várost az Árpádok által behívott német bányászok alapították: kezdetben két faluból állt, s a kalocsai érsek tulajdona volt. Városi jogait az Anjouktól, nevét pedig szombati hetivásárairól kapta. Hunyadi és Jiskra huszita vezér Rimaszombatban kötött rövid időre békét. Később a török sokat adóztatta, ura a füleki bég volt, de a város polgársága akkor is adózott a töröknek, amikor a sarcot Hatvanba kellett küldenie. Szoborsorsaink – könyvbemutató a rimaszombati Csillagházban. 1845 májusában Petőfit Rimaszombatban választották meg tiszteletbeli táblabíróvá – ez volt a költő egyetlen közéleti kitüntetése. 1849 júliusában Görgey itt kezdte meg alkudozásait Rüdiger cári tábornokkal, s tárgyalásaik vége a világosi fegyverletétel lett. A város híres iskolájában, az Egyesült Protestáns Főgimnáziumban tanult Mikszáth Kálmán, Izsó Miklós, Pósa Lajos, Holló Barnabás, Kiss József, a szlovákok közül a Botto testvérek, Jozef Škultéty, Ivan Krasko.
A covid után már semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Hamarosan elválik, hogy a káosz, a pusztulás vagy a rend és a világosság felé tart-e az emberiség. Utóbbi lehetőséghez egyfelé irányuló, tiszta tudati energiával bíró kritikus tömegre van szükség. Rendező: Balázs Emese / 57 perc
Azt kívánta, "legyünk Mikszáth hősei által jobbak, nemesebbek, munkásabbak, igazabbak, szerényebbek, mert ezek az erények tartanak meg bennünket embernek, magyarnak. " A Johanka néni, Francka néni és keresztapám művet a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda diákjai dolgozták fel. Az iskola először kapcsolódott be a projektnapba. A szereplők visszatekintettek az író gyerekkorára, s bebizonyították, hogy sikerül a valakivé válás. A Tímár Zsófi özvegysége a szerelemről, a megcsalásról, a reménységről szólt. A tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola adta elő, s bekapcsolódott a Csicsergők énekkar is. A kivetített utcasorra rávetődött a szereplők árnyéka, így élethűen visszarepültünk az időben. Az elveszett nyáj novellát a rimaszombati Református Oktatási Központ ötödik osztályos tanulói adták elő. Az együgyű Csath Gergely juhásszal ismerkedhettünk meg Újfaluból, aki még a bárányfelhők között is kereste a juhait. A kisdiákok pedig még a csillagokat is lehozták az égből. A Bede Anna tartozása története az Almágyi Alapiskola és Óvoda tanulóinak előadásában elevenedett meg.
A város szülöttjei közül még néhányat említenék meg a teljességre törekedés nélkül: Hatvani István kora kiváló tudósa, Kaposi Sámuel csillagász, Hazai Sámuel tábornok, honvédelmi miniszter, Szombathy János a sárospataki kollégium rektora, Richter Aladár botanikus az MTA tagja, és még sokan mások De a város adta a cigányzene két híres prímását, Pertis Jenőt és Oláh Kálmánt. Sétánk során a lebontott zsinagóga helyén megtekintettük a? Holokauszt? emlékművet. A vészkorszakban (1944-ben) a városból és környékéről 6000 zsidót deportáltak megsemmisítő táborba. Jártunk a régi megyeházán, mely ma a Gömör – Kishont Múzeumnak ad otthont. Megtekintettük gazdag gyűjteményét mely a város és környéke ősi múltjának és sokszínű néprajzának őrzője. A városi séta során megállapítottuk, hogy sokat áldoznak a régi épületek, a történelmi utcák, terek felújítására. A tisztaság volt a jellemző, sok a szeméttároló és azt rendszeresen ürítik. 1890-ben 711 lakosából 626 szlovák és 85 magyar anyanyelvű. 1900-ban 816 lakosából 709 szlovák és 107 magyar anyanyelvű.
Emléktábla hirdeti az 1630-ban itt született Harsányi István lelkész, teológus történetíró emlékét aki egyike a gályarabságra hurcolt református papoknak, és megírta rabsága történetét. Az érettségi után a győri jogakadémián folytatta tanulmányait, de diplomát nem szerzett. Egyetemi tanulmányai után visszatért szülőföldjére. Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabírónál esküdt, majd ügyvédgyakornok volt. Első publicisztikai írásai 1869-ben jelennek meg. 1873-ban titokban feleségül vette Mauks Ilona Máriát, Mauks Mátyás lányát. Ugyanezen évtől újságíróként és szerkesztőként tevékenykedik a fővárosban. Irodalmi tevékenységének beindulása is e korszakhoz köthető. 1874-ben jelent meg első kötete Elbeszélések címmel. Ekkortájt nyomorban éltek feleségével, majd mivel nem tudott neki biztos megélhetést nyújtani, elvált Ilonától. 1880-ban Pestre költözött, a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1881-82-ben jelent meg két sorsfordító novelláskötete, a Tót atyafiak és A jó palócok. Írói munkássága elismeréseként 1881-ben a Petőfi Társaság, 1882-ben pedig a Kisfaludy Társaság tagjává fogadták.