Szerinte azonban Oroszország nem háborút kíván, hanem a háború gyümölcseit, hatalmának és tanításának végtelen terjesztését. Úgy vélte, mivel az oroszok csak az erőt csodálják, a másik felet megbénító, majd összeroppantó erőt kell velük szembeszegezni. Sokan úgy tudják, hogy a "vasfüggöny" kifejezés Churchilltől származik, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az igazság az, hogy a szóösszetétel évtizedekkel korábban is használatban volt már, és maga Churchill is több ízben leírta a Trumannal folytatott levelezése során. Churchill beszédét szokás a hidegháború kezdetének nevezni, jóllehet a fogalmat csak 1947-től használták a két nagyhatalom politikai, ideológiai, gazdasági, "félig katonai" és egyéb szembenállásának jelölésére. Visszhangja mindenesetre igen nagy volt. A brit munkáspárti kabinet azonnal leszögezte, hogy az nem tükrözi Őfelsége kormányának politikai irányvonalát. A felbőszült Sztálin egy héttel később adott interjút a moszkvai Pravdának, a kommunista párt hivatalos orgánumának, azzal vádolva Churchillt, hogy egy újfajta, angol fajelmélet alapján akar háborút kirobbantani a Szovjetunió ellen.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A napokban, hogy 75 éve, 1946. március 5-én elhangzott Sir Winston Churchill híressé vált beszéde a fultoni Westminster Collegeban. Jelentősége az utókor távlatából nézve még inkább felértékelődött. Kertész Bence írása. A kettészakadt Európa- Churchill fultoni beszéde » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Sokan Churchillnek tulajdonítják a vasfüggöny kifejezést, mivel legendás beszédben megjelenik, egész pontosan így: "A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára". A fogalom azonban nem volt teljesen újkeletű, a politikai retorikai eszköztárba viszont ezáltal prémium helyet kapott. A beszéd jelentősége viszont korántsem ebben keresendő, hanem abban gondolatmenetben, melyek jórészt meghatározták a Nyugat hidegháborús gondolkodását önmagáról és a világról. A második világháború megnyerése elképzelhetetlen lett volna a szövetséges hatalmak összefogása nélkül, aminek létrehozásában vitathatatlan szerepe volt Churchillnek is. Az ideológiai ellentéteket ideiglenesen félreállító, közös ellenséggel szembeni küzdelem végére azonban folyamatosan fokozódott a bizalmatlanság az atlanti hatalmak, és a keleten rohamosan terjeszkedő kommunista Szovjetunió között.
2021-03-05 09:17 "Sötét idők köszönthetnek ránk újból (…) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre" – mondta Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1946. március 5-én, a fultoni (USA) Westminster College-ban elhangzó beszédének legtöbbet idézett részében. Március 5.: Churchill fultoni beszéde a „vasfüggöny leereszkedéséről” (1946) - Helsinki Figyelő. A politikus igyekezett felhívni hallgatósága figyelmét, hogy amennyiben az angolszász hatalmak nem lépnek fel kellő eréllyel, Európa kommunista uralom alá kerülhet. Bár sokan a hidegháborús korszak kezdetének, és egyben jelképének tartják a beszédet, Churchill csak egy pontos látleletet adott a kontinensen a második világháború befejezése után kialakult helyzetről. A szövetségesek már a Hitler elleni háború utolsó éveiben is geopolitikai érdekeik érvényesítésére koncentráltak, amikor pedig véget ért a világtörténelem legtöbb emberéletet követelő fegyveres konfliktusa, az addig stratégiai megfontolásból óvatos felek nyíltan szembekerültek egymással. Churchill, Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnöke akkortájt a konzervatív ellenzék vezéreként tevékenykedett, de az USA-ban magánemberként tett látogatást.
A szovjet diktátor ún. választási beszédében a Vörös Hadsereg erejéről és a szovjet társadalmi rendszer kapitalizmusénál haladóbb jellegéről szónokolt. A több évtizedes küzdelem elkezdődött. Forrás: Múlt-kor További cikkek "Az orosz gyalogság keskeny, mély oszlopokban mozgott előre, az egyes emberek távközök nélkül, teljesen felzárkózva tisztjeikkel az élen. A támadás minden előzetes harcfelderítés nélkül lendületesen tört előre. Megállás, tétovázás nem … Bővebben "A jugoszláviai katonai puccs megváltoztatta a Balkánon a politikai helyzetet. Jugoszláviát jelenleg hűségnyilatkozatai ellenére is ellenségnek kell tekinteni, ennélfogva a lehető leggyorsabban szét kell zúzni. " A magából kikelt Adolf Hitler … 76 éve, 1944. december 16-án kezdődött a második világháború utolsó nagy német offenzívája a nyugati fronton, a belgiumi Ardennekben. Ez volt a világégés legnagyobb amerikai részvétellel zajló szárazföldi csatája, amelyben … A 25. órában vagyunk! Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II.
világháborút követően Amerika – amilyen gyorsan csak lehet – kivonta volna csapatait Európából, és a győztes országok egyensúlyára bízta volna az új európai rendet. Truman nem volt ennyire naiv, és már a háború idején is bizalmatlan volt Sztálin iránt. ("Ugyanolyan megbízhatatlan, mint Hitler vagy Al Capone" – írta feleségének. A Szovjetuniót pedig gengszterállamnak tekintette. ) Az új amerikai elnök szakítani igyekezett elődje délibábos geostratégiai víziójával, már csak azért is, mert a fenyegető jelek egyre sokasodtak, és Moszkva mind kevésbé tudta (vagy akarta) titkolni valóságos szándékait. Churchill éppen az amerikai külpolitika fordulatának időszakában érkezett a missouri Fultonba. A meghívója egyenesen az amerikai elnök volt. (Mai képünkön őt látjuk a szónok mögött. ) A veterán brit politikus azt mondta, amit Truman maga is mondani szándékozott: a "Balti-tengertől az Adriai-tengerig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre", az "ötödik hadoszlop", az államhatalom megdöntésén munkálkodó kommunista pártok aktivitása folytán pedig Európa demokratikus felét is komoly veszély fenyegeti.