Pontszám: 4, 8/5 ( 13 szavazat) A Szentlélek leszállásának az apostolokra és más tanítványokra emlékezik Jézus Krisztus keresztre feszítését, feltámadását és mennybemenetelét követően (Apostolok Cselekedetei, 2. fejezet), és ezzel kezdődik a keresztény egyház küldetése a világ felé. Mi a pünkösd és miért fontos? A pünkösd ünnepe a Szentlélek leszállásának az apostolokra és Jézus Krisztus más követőire emlékezik, miközben Jeruzsálemben ünnepelték a hetek ünnepét. A keresztény hagyományban ez az esemény a korai egyház születését jelképezi. Mi a pünkösd lelki jelentősége? PÜNKÖST nagyon fontos ünnep a katolikus egyházban és valójában az egész kereszténységben. Ez azért van így, mert ez jelzi a Szentlélek, a Szentháromság harmadik személyének leszállását az apostolokra és Máriára, a mi Urunk Jézus Krisztus Anyjára. Ez húsvét után ötven nappal történt. Mit jelent a Pünkösd a Bibliában? Pünkösd szó szerint azt jelenti: "50") Ünnepel: A nap, amikor a Szentlélek leszállt az apostolokra, és arra késztette őket, hogy nyelveken szóljanak.
Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Mikor van pünkösdvasárnap? Szentírásból ismert Húsvét szombatja (nagyszombat) után az ötvenedik napon, ezért időpontja változik. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. 2010-ben május 23-ára fog esni. Honnan származik a pünkösd szó? A görög pentekoszté szó 50-et jelent és a húsvét utáni ötvenedik napra utal. A magyarba vagy az ófelnémet pfinkusti-ból vagy szláv nyelvből került át.
A pünkösd a keresztény kultúrkörhöz tartozó ünnep, ekkor áradt ki a szentlélek Jézus tanítványaira Forrás: AFP Az egyház születése A biblia szerint Jézus mennybemenetelét követően a 11 apostol és Mária épp mind együtt voltak, amikor hatalmas szélzúgás támadt, majd lángok kíséretében a Szentlélek leereszkedett a tanítványokra, akik különféle nyelveken kezdtek beszélni. Így az összesereglett és mindenféle származású zarándokok a saját nyelvükön hallották megszólalni az apostolokat. Péter elmagyarázta, hogy ez nem más, mint a próféciák beteljesedése és a kérdésre, hogy mit tegyenek most, azt felelte: keresztelkedjetek meg. Buzdítására nagyjából háromezer lélek tért meg aznap, ezért tartják pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is. Utóélete 1956-ig vigíliát, azaz éjjeli misét is celebráltak pünkösd tiszteletére, 1969-ig pedig oktávája is volt, azaz egy egész héten át tartott, és a húsvéti időszak a pünkösdöt követő szombaton ért véget. Az ünnep miatt májust a pünkösd havának is szokás nevezni, még akkor is, ha a húsvét utáni 50. nap sokszor már júniusra esik.
Az első keresztény pünkösd ugyanarra a napra esett, mint a zsidó hetek ünnepe. A Szentlélek szélzúgás és lángnyelvek alakjában jelent meg az apostoloknak, ezért az ünnep jelképei a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. Az első pünkösdkor a Biblia szerint (Apostolok cselekedetei) a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós küldetésének teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. "Aznap mintegy háromezer lélek csatlakozott" az apostoli igehirdetés nyomán a megszülető keresztény egyházhoz. A II. vatikáni zsinat (1962-1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban pünkösd vigíliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinat óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap. A pünkösdi eszmeiségen alapul a XIX.
Mi a Szentlélek szimbóluma? A Szentlélek szimbólumai: galamb, tűz, olaj, szél és víz. A galamb: Ez látható Krisztus megkeresztelkedésének leírásából (Mt 3:16; Márk 1:10; Lukács 3:22; János 1:30-34). A galamb a békét jelképezi (Zsoltárok 55:6; Énekek éneke 2:12); tisztaság (Énekek éneke 5:2; 6:9); ártatlanság (Mt. Honnan jött a szent szellem? A Szentlélek minden egyes ábrázolása az evangéliumi elbeszélések különböző történelmi beszámolóiból származott; az első Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyóban, ahol azt mondták, hogy a Szentlélek galamb formájában száll alá, ahogy az Atyaisten hangja megszólalt Máté, Márk és Lukács leírása szerint; a második az... A Szentlélek személy KJV? Az Újszövetségben Isten isteni Lelke, a Szentlélek személyesebbé válik. Jézus búcsúüzenetében János evangéliumának 14-16. fejezetében Jézus úgy beszél a Szentlélekről, mintha személyes barátjáról beszélne.... Milyen színű a pünkösd? A zöld a hétköznapi időszakok színe. A piros pünkösd vasárnapja, de felszentelésekre, egyházi évfordulókra és felszentelt papok megemlékezésére is használható.
A pünkösdi királynak, akit már a beavatott legények is választhattak, több előjoga is volt. A népszokás szerint pünkösd idején tartották a legényavatást, amikor a fiúkból felnőtt férfi vált – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató szombat reggel az M1 aktuális csatornán. A kutató szerint a keresztény egyházakban ez hagyományosan a konfirmáció (protestáns) és a bérmálkozás (katolikus) időszaka, amikor a felnőtt hívek közé fogadták a fiatalokat. A népi hagyományok szerint viszont ez a felnőtté válás időszaka, amikor a legényeket beavatták. Ezt követően részt vehettek a pünkösdi királyválasztáson, egy lóversenyen, ahol a győztes egy teljes évig viselhette a címet. A pünkösdi királynak több előjoga is volt, nem kellett fizetnie a kocsmában, a lovát a barátai őrizték és meghívták minden mulatságba – mondta a szakértő.
A húsvét utáni ötvenedik napon, így 2003-ban június 8-án, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Pünkösd a kereszténység - karácsony és húsvét után - harmadik legnagyobb ünnepe. Nevét a húsvét utáni ötvenedik napról, a görög eredetű pentecostes (= ötven) szóból kapta, melyből a magyar pünkösd szó is származik. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadóünnep volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás, a mózesi törvények ünnepnapja lett. A választott nép ezen a napon ülte meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett (2Mózes 19-20. ). A világ zsidó közösségei idén június 11-12-én ünneplik a Sávuot ot, a "hetek ünnepét" (7. hét pészah után). A keresztény hit szerint Isten az egész emberiségnek kínálja fel az üdvösséget, új és örök szövetségként. Ez az új isteni szövetségkötés teljesedett be a Jézus által megígért harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelekor - ezáltal és ekkor született meg Isten népe, az egyház, amely már egyetemes, azaz görög szóval: katolikus.