A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset is 13, 7 százalékkal emelkedett 441 900 forintra. A reálkereset 5, 4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7, 9 százalékos növekedése mellett. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el, ami a vállalkozások körében 12, 5 százalékos, a költségvetésben 12, 8 százalékos, a nonprofit szektorban 32, 1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A költségvetésben az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének, valamint egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremeléseknek – köszönhető az emelkedés. Nettó bruttó 2012.html. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény fenntartója ide sorolódott át a költségvetési szektorból. A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint 9, 8 százalékos éves növekedéssel, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22, 6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.
[1] Írásom a Munkaerőpiaci Tükör 2020 című kötethez készített, a termelékenységről és a bérekről szóló, két szerzőtársammal közös íráshoz való hozzájárulásomra támaszkodik, és közvetlenül kapcsolódik a béralakulásról Dedák István írása nyomán újraindult eszmecseréhez, amelyben a Pénzügyminisztérium, valamint a KSH vezető szakértői is kifejtették megfontolásaikat. Az írás a is megjelenik.
A feldolgozóiparban 9, 9 az építőiparban 16, 6 százalékos volt az éves béremelkedés januárban, de átlagon felüli emelkedést mért a KSH a kereskedelemben 14, 0 százalékkal és a logisztikában, azaz a szállítás, raktározás területén 19, 8 százalékkal. A humán egészségügyben 28, 3 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly januárinál, az oktatásban 13, 0 százalékos emelkedést jelentett a KSH. (MTI)
A hazai bérstatisztikák közötti feszültségekről – nemzetközi összehasonlításban Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólió 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Nettó bruttó 2012 relatif. Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát.