Szerződés nem volt, ennek ellenére mindenhol ott szerepelt Hajós András mint műsorvezető neve a Zsüti-emlékgála szóróanyagain. Április 16-án rendezik meg Zsüti, azaz G. Dénes György Kossuth-díjas zeneszerző, dalszövegíró és költő emlékgáláját a Budapesti Kongresszusi Központban. Az eseményt hirdető plakátok és szórólapok szerint az est egyik műsorvezetője és egyben fellépője Hajós András lesz. Ám, mint kiderült, ez közel sem biztos, hogy így lesz – írta meg elsőként a Blikk. Fotó: Szabó Balázs/ Az emlékest sajtótájékoztatóján a zenész nem jelent meg, a koncertet bemutató sajtóanyagból kihúzták a nevét. Mint később kiderült, aláírt szerződés egyelőre nincs Hajós és a gála szervezői között. "Ez nem a Teleki téri piac, hogy szóban megkérdeznek, én igent mondok, és máris kint van a nevem a plakátokon! G dénes györgy emlékest pdf. Alá sem írtam még a szerződést, és miután a gálát felveszik, és az MTVA nyáron a műsorára is tűzi, nem is tehettem volna a TV2 engedélye nélkül. Mindezt tudattam a szervezőkkel is. Az, aki a nagy hírverés reményében kitesz egy plakátra, mindenkivel kicseszik.
Később az érdeklődése egyre jobban a musicalre irányult, sok külföldön futó musicalt lefordított, így a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a West Side Storyt, a Kabarét, a Chicagót, a My Fair Ladyt. Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket ( Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a "Zsüti"-műfaj megteremtése. Hihetetlen termékenységgel ontotta a dalszövegeket, sokszor első hallásra. A Makin' whoopee világslágerhez első nekifutásra írta az Ez történt Lellén szövegét Fényes Katónak, [8] [9] majd ugyanezzel a címmel, de már majdnem fordítás jelleggel, Kazal Lászlónak, végül egy harmadik, még közelebbi változat hallható a Kern András rendezésében és főszereplésével készült Sztracsatella című filmben. G. Dénes György - Portré - Theater Online. Fényes Kató előadásában jelent meg az Egy őszhajú asszony. A lemez címkéjén a szövegíró Guthi György néven szerepel. [10] A szakma imádta, a hivatalos elismerés azonban sokáig elkerülte.
Szerzői kódja az ISWC adatbázisában: 00143105517 Élete, munkássága [ szerkesztés] Budapesten, a Terézvárosban született Guttman Béla (1882–1940) [3] nagykereskedő és Knöpfler Aranka (1891–1951) [4] gyermekeként. [5] Apai nagyszülei Guttman Jakab és Bien Janka (1856–1937), [6] anyai nagyszülei Knöpfler Ignác Ozer kereskedősegéd és Weiss Terézia (Rézi) voltak. [7] A Fasori Gimnáziumban érettségizett. Már kisdiák korában jelentek meg versei a Színházi életben. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére (Száz éve már). G dénes györgy emlékest city. Húszéves korában adta közre első operettverseit, és 22 éves volt, amikor megírta első operettjét. A második világháború utáni évektől sorozatban kerültek ki tolla alól a népszerű slágerek, 1945-ben a Durium-Pátria hanglemeztársaság tizenkét szerzeményét adta ki, 1946-ban nyolcat, 1947-ben 26-ot. Sokat Karády Katalin énekelt, ezért többen Karády házi szerzőjének tartották. Slágerei egy részét ma is ismerik, például a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén.
Nyolcvan éves korában kapta első komolyabb elismerését, egy EMeRTon-díjat. Ezután sorozatban követték egymást a kitüntetések, a posztumusz Kossuth-díjjal bezárólag. Díjai, kitüntetései: 1995 – EMeRTon-díj 1996 – Huszka Jenő-díj 1995 – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 2000 – A Magyar Köztársasági Elnök Aranyérme 2001 – Fényes Szabolcs-díj 2001 – Kossuth-díj (posztumusz)