Török jános zsolnay János vitéz mű tetőpontja János vitéz tetőpont). Vitéz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914. Lengyel Réka: Vitéz János. In: Nemzeti Évfordulóink 2008. Budapest: Balassi Intézet, Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2008. p. 59. Buzás Gergely 2004: Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje. In: Es tu scholaris – Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. János vitéz - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Vitéz János lap ↑ Kubinyi 2001: Kubinyi András: Mátyás király. Budapest: Vince Kiadó. 2001. = Tudomány – Egyetem, ISBN 963 9323 24 1 Bélfenyéri Tamás-János: Vitéz János nagyváradi püspök, esztergomi érsek élete és munkássága Fraknói Vilmos 1879: Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest Értekezések Pálosfalvi Tamás: Vitézek és Garázdák. A szlavóniai humanisták származásának kérdéséhez Turul 86. 2013. évi 1. füzet ↑ Kisfaludy: Kisfaludy Katalin: Matthias Rex.
János vitéz buszra száll, szemében éberség, a végsö halálos harc az úton valahol várja még. Felnéz a Citadellára, sötét az utca és a tér, de a homály lassan eloszlik, ahova lép, ahová csak elér A bensőséges viszony azonban a király és a prímás között nem volt állandó. Mátyás király a pápa és a főpapok buzdítására indította meg a csehországi háborút, rendkívüli terheket rótt a főpapokra; súlyos adókat vetett ki rájuk és Vitéztől elvonta a pénzverdékből járó jövedelmét. Tiltakozásán a király könnyen túltette magát, sőt, utána feltűnően elhanyagolta Vitézt. Ilyen körülmények között, amikor Mátyás régi ellenségei összeesküvést szerveztek a király ellen, nehézség nélkül nyerték meg a maguk részére Vitézt is, kinek közreműködésével Szent Kázmér lengyel herceget ( IV. Kázmér lengyel király fiát) hívták meg a magyar trónra. Azonban Beckensloer János egri püspök és az érsek kanonokjai bevádolták Vitéz Jánost a királynál, akiktől a fenyegető veszélyről értesülvén, Csehországból Magyarországra sietett és váratlanul Esztergom alatt termett.
(keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31. ) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a "puszta", a magyar Alföld méltó rajza. Ő írt először verseiben a "világszabadságról", és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba. Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok!