Az ország több állatkertje, állatparkja is szervez időjósló medvés programokat a hétvégén: Pécsen Nikoláj, Miskolcon Dorka és Borka, Budakeszin Romulus és Tibor jósolja majd meg, meddig tart még a tél. Ha tiszta, derült az idő, és a medve találkozik az árnyékával, akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, így sokáig fog tartani a tél. Ha azonban nem látja meg az árnyékát a borús, zord időjárás miatt, az azt jelenti, hogy kis idő múlva enyhülni fog az idő, és hamarosan véget ér a tél – olvasható a Pécsi Állatkert honlapján, ahol szombaton és vasárnap rendezik meg a Medve Napokat. Itt Nikoláj, a barnamedve jósol időt pénteken, a hétvégére pedig látványetetésekkel és színes programokkal készül az intézmény. A Miskolci Állatkertben pénteken délelőtt Dorkát és Borkát csalogatják elő barlangjából, hogy segítsenek kideríteni, mikor jön el a tavasz, és Szegeden is pénteken délelőtt várják farsangi hangulatú medvelesre a látogatókat, akik a park októberben született fehéroroszlán-kölykének látványetetését is megnézhetik.
Ismert népi időjóslás szerint, ha a medve február 2-án, gyertyaszentelő napján előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik téli álmát folytatni, mi pedig hosszú télre számíthatunk. Ellenben, ha kijön és felhők takarják a napot, úgy kint is marad, mert azt jelzi, hogy lassan vége a nagy hidegnek. Az Erdélyből származó hiedelemről nem, de a nagyméretű emlősállatról annál többet kérdeztük Dr. Heltai Miklóst, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjét - írja a MATE közleménye. A téli hónapokban rövid nyugalmi periódust vagy periódusokat, úgynevezett "téli álmot" iktatnak be bizonyos állatfajok (emlősök, halak), amelyek olyan élettani adaptációs képességgel rendelkeznek, amik lehetővé teszik az inaktív életmódot. "A nyugalmi időszak előtt, október-november hónapokban jelentős energiatartalékot halmoznak fel szervezetükben, melynek révén képesek átvészelni a kedvezőtlen időjárási és táplálkozási körülményeket. A nappalok rövidülésével és a hideg beálltával ezeknek az állatoknak az anyagcsere-intenzitása, testhőmérséklete, szívverése, légzésszáma és az oxigén-felhasználása jelentős mértékben csökken.
Idén is megtartották a hagyományos medveárnyék észlelést a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A napos időben a medvéknek árnyékuk volt, ami a népi időjóslás szerint arra utal, hogy a tél sokáig fog tartani. Más kérdés, hogy a hosszútávra szóló előrejelzésekben mindig sok a bizonytalanság. A szombattól keddig tartó Mackófesztivál utolsó napján, február 2-án került sor a hagyományos medveárnyék észlelésre a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A néphit szerint ha a medve ezen a napon meglátja az árnyékát, vagyis napos idő van, elhúzódó télre kell számítani, ha viszont az idő borult, és nincs árnyéka a medvének, már nem kell sokáig várni a tavaszra. Több százan, köztük sok óvodás és kisiskolás volt kíváncsi a délelőtt 11 órakor megtartott medveárnyék észlelésre. A barlangból előcammagó két kamcsatkai medve, Tibor és Romulus a napsütésben annak rendje és módja szerint árnyékot vetett, még akkor is, ha a kiengedés előtt pár perccel egy halvány felhőfoszlány úszott a nap elé, és ezért az árnyék nem rajzolódott ki túl élesen.
A medvék, a népi időjósok A régi idők emberének még nem álltak rendelkezésére a meteorológiai szolgálatok méréseken, műholdfelvételeken, matematikai modelleken alapuló előrejelzései. Ám az időjárás alakulása természetesen már akkor is mindenkit foglalkoztatott. Rövid időtávra általában az állatok viselkedése alapján jelezték előre az időjárás változását, sőt sokan ezt az ízületeikben is előre érzik. A hosszabb távú előrejelzések alapja pedig az a generációk során át az emlékezetben megőrződött megfigyelés volt, hogy bizonyos jeles napok (pl. Medárd napja, Luca napja) időjárása alapján egy hosszabb időszak jellemző időjárására is lehet következtetni. Ilyen jeles napnak számított február másodika is, ráadásul a hagyomány ezt a napot összekapcsolta azzal a megfigyeléssel is, hogy azokon a vidékeken, ahol a medvék jellemzőek voltak, általában február elejétől lehetett újra gyakrabban találkozni a nyomaikkal. Fotó: Pixabay
Korábban is írtunk már az időjárást vagy a természet változásait előrejelző népi bölcsességekről, ezek közül pedig az egyik legjelentősebb épp a mai naphoz kötődik. Ha Medárd napján esik, akkor a következő negyven napban is esni fog – tartja a hiedelem –, viszont ha június 8-án nincs csapadék, akkor negyvennapos szárazság jön. A középkori frank püspök nevéhez más népszokások is kapcsolódnak. Ezek egy része szintén az időjáráshoz, mások pedig a terméshez kötődnek. De vajon van alapja ezeknek a hiedelmeknek? És mit lehet tenni, ha Medárd száraz, de mi mégis csapadékra vágyunk? Medárd napján érdemes vetni a káposztát, legalábbis a népi bölcsesség szerint. Fotó: Fortepan / Péterffy István Működik a népi bölcsesség? Medárd napjához Európa-szerte kapcsolódnak hiedelmek. A legismertebb a fent is idézett negyvennapos jóslat, melynek valódi eredete mára homályba veszett. Egyesek szerint egyszerűen azért épp negyven napra szól a jóslat, mert a negyven bibliai szám. Mások Szent Medárd püspökhöz kötik, akit kívánsága szerint a katedrális udvarán, a szabad ég alatt kellett volna eltemetni, ám hívei végül az épületben helyezték örök nyugalomra.