Tanulásban akadályozottak nevelési folyamata a gyógypedagógiai nevelési folyamat egyik formája, amelyet a tanulásban akadályozottak enyhén értelmi fogyatékosok fejlődési eltéréseihez speciális nevelési szükséglet elveihez alkalmazkodó tanulási feltételek (oktatási tartalmak, eljárások, módszerek, eszközök) jellemeznek. Ezeket a feltételeket a tanulásban akadályozottak, enyhén értelmi fogyatékosok számára létrehozott eltérő tantervű általános iskola (EÁI) biztosítja és/vagy gyógypedagógiai iskolák, kisegítő iskola. Beiskolázás [ szerkesztés] A beiskolázás a tanulási akadályozottság, enyhe értelmi fogyatékosság megállapítása után történik. A diagnosztizálást elsősorban orvosok é gyógypedagógusok (gyógypedagógiai szakértői bizottságok) végzik (az érintett óvoda, általános iskola vagy szülők kérésére) olyan vizsgáló eljárásokkal, amelyek segítenek megismerni a mozgás, a beszéd, az ábrázolás, a viselkedés vagy az egyes pszichikus funkciók fejlettségét, ill. az értelmesség szintjét ( IQ intelligenciahányados).
Az oktatási rendszerben folyó tanítási-tanulási folyamatot Báthory (2000) a célok kijelölését és az eredmények megvalósulását leíró rendszermodellel írja le. Ez a következő elemeket jelöli ki (l. 1. ábra): bemeneti tényezők: célok kiválasztása, kitűzése, ezekhez tartalmak hozzárendelése. – Ezek a tantervekben öltenek testet; társadalmi folyamatok, központi és intézményi, illetve tanári tervezés eredményeként körvonalazódnak. (A hazai tantervelméleti vizsgálatok hagyományosan tipikusan erre összpontosítanak. ) folyamattényezők: a célok elérésére választott tanítási és tanulási eszközök és módszerek, a tanulást eredményező interakciók. – Ezek az elemek tipikusan a tanári tervezés körébe tartoznak, ha a közoktatásra szűkítjük le a tárgyalást. (A nemzetközi kurrikulumelmélet, illetve a hazai tanításmódszertani irodalom mellett a tanulás-tanítás kutatása vizsgálja ezt a területet. ) kimeneti tényezők: a folyamat eredménye, a diákok tudásának megváltozása. –Tudáson értjük a diákok ismereteit, képességeit; a modellben ideértjük a motívumaikat is, illetve az ismereteket, képességeket, motívumokat kifejező magatartásukat.
Aztán már roboghatunk is tovább a siker felé! Nagy vonalakban ezek a tanulási folyamat lépései, amelyeket, mint azt már említettem, külön-külön is megvizsgálunk majd. Viel Spaß! Szeretnél többet tanulni a tanulásról?
A tanuló a befogadó, általában inaktív résztvevő tanulóközpontú tanítási-tanulási folyamat: a tanulás a domináns, a tanár a passzív résztvevő, háttérből menedzseli a tanulók tevékenységét, szerepe a tanulási környezet megteremtése és fenntartása. Felfedezéses, kutatási, oktatási módszerek az elsődlegesek kombinált tanítás: az előző két módszer kombinációja, a témakör és a tanulók felkészültsége határozza meg, hogy mikor melyik alkalmazható Tanulási folyamat szervezésénél fontos: motiváció, megerősítés, differenciálás, előzetes tapasztalatok figyelembe vétele, és különbözőségek felismerése (pl. tanulási zavar, kivételes képesség valamilyen területen) Tanulási stratégiák: mélyre ható tanulási stratégia: a dolgok megértésére törekszik szervezett tanulás: a jó tanulásszervezésre épít mechanikus tanulás: lényege a részletek megjegyzése, memorizálása Tanulási technikák: azok az eljárásrendszerek, melyek segítségével a tanuló képes kialakítani az alapvető gondolkodási, megismerési műveleteket, és ezeket más helyzetekben, új problémamegoldásokban is alkalmazni tudja: tanár: magyaráz, bemutat, szemléltet, kérdez, stb.
Megtanulod az elsőt, másnap a másodikat, aztán felidézed az első kettőt együtt, hogy közel legyenek. egyszerre sokféle hatás ér bennünket: a versengő asszociációk zavarnak bennünket, nem az kapcsolódik össze, aminek kell. Vagyis azok az asszociációk, amelyek pozitív vagy éppen negatív érzelmi állapotban vésődnek be, könnyebben kialakulnak és tartósabban megmaradnak, mint azok, amelyek közömbös állapotban érnek bennünket. Behaviorizmus tanuláselmélete: Ez egy olyan elmélet, amely az inger és a válasz közötti kapcsolatok kialakulására keresi a választ (klasszikus kondicionálás), és erre alapul a tanulás. Pavlov azt állítja, hogy megfelelő ingerkörnyezetben a megfelelő, vagy elvárt válaszok fognak létrejönni. Tehát minél többször helyezzük a tanulót a megfelelő környezeti hatásokba, annál inkább meg fog szilárdulni az inger-válasz kapcsolat. Ennek továbbfejlesztése Skinner elmélete (operans kondicionálás) (ketrecbe zárt éhes patkány, ha a cica a pedálra rálép, táplálék esik le. Ismétlődések után az állat megtanulja, hogy a billentyű lenyomásával táplálékhoz jut), aki behozta a harmadik tényezőt, a megerősítést.
akár magától a tanártól, a szülőktől, az osztálytársaiktól. Mindezen túl, a módszereket egy-egy stratégia keretében realizáljuk. Az alkalmazott módszeren múlik döntően, hogy azonos szorgalmi időtartamban milyen mennyiségű és minőségű, ismeret és tevékenységtartalom válik tudássá. Aszerint, hogy a módszer alkalmazásakor a tanár vagy a tanuló van-e a középpontban, szokás megkülönböztetni a tanárközpontú és a diákközpontú oktatási módszerek csoportját. Az eljárások az oktatási módszereket alkotó tevékenységelemek. A didaktikában alkalmazzák a módszerek csoportosítását az alapvető funkciójuk, a didaktikai feladat megoldása szerint is. Így három nagy csoportot lehet létrehozni: az ismeretközlés módszereit; a tanár és a tanuló közös tevékenységének módszereit; és a tanuló önálló munkájának módszereit, magába foglaló csoportokat. Ezt a csoportosítást a tantárgyi módszertan is elfogadja, azzal a változtatással, hogy a szaktantárgyi sajátosságokhoz, speciális feladatokhoz alkalmazkodva néhol kibővíti, kiegészíti a módszercsoportokat.
Jelentős segítség lehet ehhez, a tanári teljesítménytámogató rendszer. Gyakorlatilag a tervezés 3 szinten történik: az iskola vezetése készíti el a pedagógiai programot, és a helyi tantervet a kerettanterv alapján; a munkaközösségek készítik el a közösségi munkaterveket; a szaktanárok feladata az elkészült dokumentumokra alapozva a tanmenet, opcionálisan a tematikus terv, és az óravázlatok kidolgozása. A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét és tartalmát adja meg. Utal a módszerekre, eszközökre, tantárgyközi kapcsolatokra is. A tanmenetnek összhangban kell lennie az intézmény helyi képzési programjával és a helyi tantervvel. Témákra minden művelődési terület, minden tantárgy típus tananyaga felbontható. A tematikus egység egy nagyobb témát dolgoz fel, több tanóra anyagát magában foglalva. Általában nem kötelező, de a gyakorlat szerint igen hasznos.