)(2005) Kézikönyv a testnevelés tanításához az 5-8. osztályok részére, Dialóg Campus Kiadó, Linkek a projektoktatásról: pl. Ha azonban az egyéni teljesítménycélt a tanuló önként, az addigi legjobb eredményét meghaladóan jelöli ki, természetesen lehetőséget teremthetünk számára az egyéni kihívás teljesítésére. 13 Az öntesztelés és önértékelés alapú tesztelés célja, hogy a diákok képessé váljanak saját fittségi állapotuk nyomon követésére. Ebben a folyamatban az első lépés, hogy a tanulók értsék az egyes fittségi összetevők egészségi állapottal kapcsolatos összefüggéseit, sajátítsák el a NETFIT® tesztjeinek pontos végrehajtását, valamint az értékelés módszerét. Testnevelés, mindennapos testnevelés, a testnevelés tanításának támogatása. A diákok a saját korábbi eredményeikhez, kitűzött egyéni teljesítménycéljaikhoz, illetve az egészségsztenderdekhez egyaránt viszonyíthatják teljesítményeiket. Az egyéni tesztelés célja, hogy pontos információt adjon az egyén fizikai fittségi állapotáról. A tesztelés során egy társ, a pedagógus vagy éppen a szülő jelenléte és közvetlen segítségadása támogatja a NETFIT® felmérésének megvalósítását.
Az órák elején a többi tantárgy órájától eltérő szervezési feladatokat kell megoldani (sorakozás? Jelentésadás? stb. ) A tanulók szervezetét elő kell készíteni a fokozott fizikai megterheléshez. Ennek az előkészítésnek két irányúnak kell lennie: egyrészt a tanulók szervezetének általános bemelegítése, másrészt az óra didaktikai jellegű feladatainak megfelelő tartalmi jellegű speciális előkészítése. Testnevelés Tanítás Módszertana. 2. ) Az óra középső, legnagyobb időtartamú részét úgy kell megterveznünk, hogy a lehetőség szerint azonos szinten tartsuk a fokozottabb terhelést. Ez a legtöbb esetben nem könnyű feladat, mert az itt tanulásra, gyakorlásra, ismétlésre stb. kerülő mozgásanyag függvénye is. A gyakorlás megszervezésével, a foglalkozási forma célszerű megválasztásával közelebb kerülünk a feladat teljesítéséhez. 3. ) Az óra végén a tanulók fokozott terhelés állapotából le kell (viszonylagos nyugalom) állapotába. A testnevelés óra szerkezeti felépítését állandó… Számos diák számára nem fontos, hogy minden esetben a maximumon, vagy ahhoz közel teljesítsen, ráadásul az egészség szempontjából nem is cél a magas szintű teljesítmény.
Bevezetés | Domokos Mihály: A testnevelés és sport tanításának elmélete és módszertana A testnevels tants mdszertana tantk rszre - II. rész?... hajagos _ hamar (Letöltés: 2010. 08. 07. ) Hortobágyi Katalin (1991): Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, Bp. Hortobágyi Katalin (2003): Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest. (Altern füzetek) Iskolai testnevelés és sport (szaklap) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Kiss László (2003) Első találkozásom a projektoktatással, Kovátsné Németh Mária (2004) A projektoktatás jelentősége a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben. In. : Hegedűs Gábor (szerk. ): Projektmódszer IV. Kecskemét Kovátsné Németh Mária (2006) Fenntartható oktatás és projektpedagógia, Új Pedagógiai Szemle, 2006. október 68-74 pp M. Nádasi Mária (2003) Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, (Oktatás-módszertani kiskönyvtár. ) Makszin I. (2007): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Rétsági Erzsébet (2004) A testnevelés tantárgypedagógiája, Dialóg Campus Kiadó, Erzsébet (szerk.
A tervszerű, folyamatos nevelő-oktató munka végzését biztosító tanári dokumentum. Adott intézmény évfolyamonként egy tantárgyra (testnevelés) egy osztályra vonatkozó éves terve. A tanmenet összekötő kapocs a testnevelési tanterv és az óratervezés között, ami biztosítja a tanítás, tanulás folyamatosságát, egymásra épülését. A tanmenetkészítés előkészítő és részfeladatai: a tanítási anyag kiválasztása, éves óraszám (heti 5 tanórai testnevelés vagy 3 tanóra + 2 óra tömegsport) iskola tárgyi létesítményi, dologi és eszközellátottság a tanulók előképzettsége a kiválasztott tananyag és a követelmények felbontása egymásra épülő oktatási egység, sorrendiség (az oktatás elemzése és a teljesítménycélok megfogalmazása), a tananyag elrendezése időszakokra, gyakorlóhely szerint: szabadtéri, teremben (tanterem, tornaterem) időszakok szerint: őszi, téli, tavaszi a tananyag elrendezése tanítási egységekre. a tantervben meghatározott feladatok alapján kisebb didaktikai egységet alkotnak, 6-10 órában 2-3 fő feladatot nevelési, oktatási, képzési, célokat kell megvalósítani