A sajnálatos halálesetek után sokak számára bizonyítottá vált a fáraó átka, és a kincs iránt érdeklődők arra a következtetésre jutottak, hogy jobb a halott királyt (és értékeit) nem háborgatni.
a film adatai The Curse of King Tut's Tomb [2006] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista, szövegek felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok A fáraó bosszúja 2. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Halál vár azokra, akik megzavarják a fáraó álmát - áll Tutanhamon sírjának bejáratán, de a sírt felfedező régészek nem törődtek ezzel. Vesztükre, mert rájuk szállt a fáraó átka és rövid időn belül meghaltak. Közismert legenda ez, kár hogy semmi nem igaz belőle. Kezdjük rögtön a felirattal. Amikor Howard Carter régész és Lord Carnarvon 1922 novemberében felfedezte Tutanhamon fáraó sírját, a helyi újságírók között elterjedt, hogy egy felirat volt a kamrának az ajtaján. A valóságban azonban semmilyen feliratot nem találtak ott. A sír megtalálása A huszadik század elején nagy divat volt régészkedni az angol arisztokrácia körében. 1907-ben George Herbert, Carnarvon 5. earlje megbízta Howard Cartert, hogy felügyelje a Királyok Völgyében zajló ásatásokat. November 4-én az emberei egy lépcsőfokot fedeztek fel, a következő nap végére már kiásták az egész lépcsőt. Carter írt Lord Carnarvonnak, hogy azonnal utazzon Egyiptomba. November 26-án a két férfi kinyitotta a lépcső végén lévő kamra ajtaját és egy gyertyát tartva benézett a helyiségbe.
Fotó: Wikimedia Commons Carter egy jó nevű brit archeológus ásatásain dolgozott, ahol az volt a feladata, hogy pontosan lerajzolja a feltárt leleteket. Lelkesedésének és szorgalmának, valamint hatalmas tudásvágyának köszönhetően vált egyszerű rajzolóból elismert régésszé, aki 1900-ban már mint a felső-egyiptomi műemlékek felügyelője irányította az ásatásokat. 1904-ben azonban Carter felfelé ívelő ígéretes pályafutása kissé megbicsaklott. Történt ekkor, hogy Carter szóváltásba keveredett egy francia turistacsoporttal, és szitkokat szórt az ásatási területen dúló turistákra, a konfliktus pedig verekedéssé fajult. Az incidens kisebb diplomáciai botránnyá nőtte ki magát, és miután Carter felszólítás ellenére sem volt hajlandó bocsánatot kérni a garázda turistáktól, kénytelen volt lemondani állásáról. Úgy tűnt, hogy archeológusi pályafutásának ezzel egyszer és mindenkorra vége szakadt, amikor is a sors kiszámíthatatlan szeszélye össze nem hozta Lord Carnarvonnal. Korabeli kép az ásatásokról.