A napokban látott napvil ágot Kéri Edit új könyve, mely József Attila halálának hiteles körülményeit igyekszik feltárni: Hogyan történt József Attila halála? - címmel. Ha nem lenne Edit, ki kellene találni. Minden könyve izgalmas, mert eltitkolt tényekről, az igazság felderítéséről szól. S bár könyveinek témái történelmi tárgyúak (Széchenyi, Görgei, Petőfi sorsa, ÁVH vérengzés '56-ban), izgalmas gondolatfűzésükkel, tényfeltáró riporteri nyomozásai kapcsán nemcsak izgalmasak, de lebilincselőek is. Sok új tényfeltárást, információt köszönhetünk munkásságának. Most megjelent könyve is hosszú kutatómunka eredménye. A köztudatban azt rögzítették, hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar költője öngyilkos lett. A két világháború közti időszakban ez a MÁV érdeke volt, hisz ha kiderült volna, hogy a költő halálért a vasút munkatársai is felelősek, igen magas kártérítési összeget kellett volna a családnak fizetniük. A Rákosi-korszaknak viszont igen jól jött, hogy egy "szocialistának" nevezhető költőt a Horthy-rendszr a sínek alá, öngyilkosságba hajszolt, mert ezzel a Horthy-rendszert és ideológiáját tudta a közgondolkodásba negatívan beépíteni.
Amennyiben igaz az, hogy a csavarkapocs ütötte meg a költő koponyáját, és ettől zuhant a kerekek alá, úgy görnyedt helyzetben lehetett. Valószínűleg dekoncentrált is volt, ugyanis a szerelvény vagonjai nem egyszerre indulnak el, tehát minél hátrább van egy kocsi, annál később lendül mozgásba. Ha a költő az első zajra felfigyel és a földre veti magát, akkor nagy valószínűséggel túléli a szituációt a jelentős tengelymagasság miatt. Tehát a hátrább lévő vagonok áthaladnak fölötte. Persze, amennyiben volt benne szedatívum, a reakcióideje még inkább le lehetett lassulva. Egyes vélemények szerint viszont öngyilkos lett, amit mások vitatnak, a kérdés a mai napig eldöntetlen, de nem is szükséges eldönteni tekintettel a költő állapotára, súlyos pszichiátriai betegségére. Legalább annyit meg lehet állapítani, hogy még ha József Attila nem is akart volna öngyilkos lenni, tudván-tudva vállalta, ignorálta a veszélyt, tehát felkínálta magát a halálnak. Garamvölgyi László és Kéri Edit többek között MÁV jelentések, csendőrségi jegyzőkönyv és helyszínrajzon alapuló kutatásai a balesetet támasztják alá, de olyan balesetről kell beszélnünk, amelyben az áldozat vétkes felelőtlenséget mutatott.
József Attila (1905. Április 11. -1937. December 3. ) az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb 20. századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten díjas magyar költő. Életrajza Édesapja József Áron (1871-1937) egy romániai bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875-1919) egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban. Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila. 1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül.
Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor "eltanácsolta". Beiratkozott a bécsi egyetemre, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója lett, 1927-től a pesti bölcsészkaron két szemesztert járt végig. 1928-ban megismerkedett Vágó Mártával, akinek apja beajánlotta a Magyar Külkereskedelmi Intézethez francia levelezőnek. 1929-ben megszakadt a kapcsolata Vágó Mártával, ekkor jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete. Ezt követte közösségkereső próbálkozásainak időszaka, különféle politikai csoportosulásokhoz csatlakozott, 1930-ban az illegális kommunista párt tagja lett. Itt ismerkedett meg Szántó Judittal, aki 1936-ig élettársa volt. Noha lelkesen vetette bele magát a mozgalmi munkába, a szűklátókörű, vakbuzgó pártbürokráciától idegenkedett, és ezt a maga költői eszközeivel kifejezésre is juttatta. A párt sem tudott vele mit kezdeni: 1931-ben a Moszkvába emigrált magyar kommunisták irodalmi folyóirata, a Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte, 1932-ben a Külvárosi éj című kötetét kritizálták, végül 1934-ben kizárták.
2022. április 1. 18:10 Múlt-kor Az ezerarcú, kiismerhetetlen zseni nagyságát az mutatja meg igazán, hogy mennyi eltérő értelmezésben kapta meg a poéták babérkoszorúját. Különböző nézőpontokból egyszerre látták népmesei hősnek, nehézfejű költőnek, munkásmozgalmi aktivistának, magasröptű filozófusnak, míg kezelőorvosai éppen paranoid skizofrénnek. Libapásztorból költő Élete egyszerre unalomig ismételt közhelygyűjtemény a szegénységről, tehetségről és a megbecsültség hiányáról, valamint olyan dolgokról – mint a halhatatlanság –, amelyeket elmúlásának pillanatában kortársai még nem láthattak előre. Életébe – és halálának pillanatába – egyedülálló betekintést nyújtanak azok a sajtóorgánumok, amelyek még egy másik József Attiláról, a kortárs költőről emlékeztek meg. 1905. április 11-én született, a Pesti Napló 1937. december 7-i számára hivatkozva "ferencvárosi proletárcsaládban". Édesanyja, Pőcze Borbála az urak ruháját mosta, édesapja, József Áron szappanfőző munkás már fiatalon elhagyta őket, és új családot alapított Romániában.