A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. Lazar ervin negyszogletu kerek erdf.fr. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.
Először rendőrök – Gepárd Géza, Medve Medárd –, majd a "fejes", Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon képében. Zordonbordon be akarja tiltani a vidámságot, bukfencezést, de az erdőlakók jókedve felülkerekedik rajta ( Bikfi-bukfenc-bukferenc). A Négyszögletű Kerek Erdő · Lázár Ervin · Könyv · Moly. Következő kísérlete, hogy a rejtélyes "pomogácsok" érkezésével riogatva fossza ki őket, majdnem sikerrel jár: egymás ellen fordulnak, Dömdödömöt mint belső ellenséget ki is kötözik egy fához, mígnem megváltóként hazaérkezik Mikkamakka, s ráébreszti őket: a Zordonbordon által követelt kincsek ők maguk, sajátos tulajdonságaikkal, nincs hát más dolguk a "pomogácsok" fenyegetése ellen, mint megőrizni önmagukat – ki is kergetik Zordonbordont az erdőből. A felnőtt olvasó ráismerhet a kétosztatú világ "eredetijére": Zordonbordon és társai a szocialista (és bármilyen más) elnyomó hatalom képviselői, akikkel szemben a zárt térbe visszahúzódók mint afféle erdei menekültek (belső emigránsok) próbálják megőrizni méltóságukat, függetlenségüket, önmagukat. A Négyszögletű Kerek Erdő az összetartozás, az egymásra utaltság, a kitartás – végeredményben a feltétel nélküli szeretet meséje (nem véletlen, hogy a szereplők korántsem tökéletesek, mindenkinek akad jellemhibája, fogyatékossága).
Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő CD (Hangoskönyv) (meghosszabbítva: 3165710540) - Vatera.hu. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában. Előkészületben: A Négyszögletű Kerek Erdő – Dömdö-dömdö-dömdödöm A Négyszögletű Kerek Erdő – Gyere haza, Mikkamakka! Megrendelés 25% kedvezménnyel Korosztály: 6 – 9 Kiadás éve: 2016 Kiadás száma: 2 Oldalszám: 64 Illusztrálta: Buzay István Kötés: keménytáblás ISBN: 9789634152682
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. A Négyszögletű Kerek Erdő | Lázár Ervin | Happily. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Megtiltotta nekik a bukfencet, mert nevetni látta őket. Azt gondolták, hogy könnyű lesz betartani, de nem. Megbánták. Majd a fák azt tanácsolták, hogy bukfencezzenek. Úgy történt ahogy mondták és kikergették Kisfejű Nagyfejű Zordonbordont a Négyszögletű kerek erdőből. Gyere haza, Mikkamakka! Mikkamakka elment az erdőből egy kis ideig. Kihasználta ezt az időt Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon és becsapta az erdő lakóit, csak Dömdödöm nem hitt neki. Azt mondta nekik, hogy jönnek a pomogácsok, amikor nem is léteznek. Felkészítette őket a harcra, de cserébe kincset kért, amikor nekik nincsen kincsük. Lazar ervin negyszogletu kerek ergo sum. Dömdödömöt felkötözték a fára, csak Szörnyeteg Lajos akarta leszedni onnan őt. Majd eljött Mikkamakka és megmutatta nekik, hogy nem léteznek pomogácsok. Bruckner Szigfrid elkergette az erdőből. A kincsük pedig a saját képességük volt, azt elveszíthették volna, ha nem jön hamarabb Mikkamakka.
Fővezeték leágazó sorkapocs Ahogy Lázár Ervin monográfusa fogalmazott, Lázár Ervin itt a "hagyományos népmesei etikát saját világtapasztalatából fakadó morálra cseréli: a szemet szemért értékrendjét felváltja a szeresd felebarátodat, mint magadat éthosza, a Rossz is megváltozhat, és Jóvá lehet" (Pompor Zoltán). A kötet Dömdödöm megjegyzésével zárul, s az újra előlépő narrátor megjegyzésével: "És ez igaz volt. Lazar ervin negyszogletu kerek ergo proxy. " Mert legvégül csak a szeretet nyelve lehet igaz. A helyzetkomikumot minduntalan a nyelvi humor változatai kísérik, és találó hasonlatok ("Ropogott a cipőnk talpa, mint a géppuska"), valamint az ismétlések sokasága teszi szemléletessé. Lázár Ervin a szinonimák halmozásával ébreszti rá olvasóit a nyelv kimeríthetetlen gazdagságára: "Azonnal takarodj, hordd el magad, pucolj, lépj olajra, tűnj el! " A Négyszögletű Kerek Erdő mitikus tér. Az oxymoront alkotó jelzők már eleve a mese világába vezetnek, autopoietikus (önértelmező) jelleget adva a helyszínnek: a lehetetlen, a különös, végeredményben a minden lehetséges világában járunk.
Majd mindenkit visszaváltoztatott. Vele is barátok lettek. Szörnyeteg Lajos jaj de álmos: Egyszer Szörnyeteg Lajos nagyon álmos lett, a barátai mindent kitaláltak hogy ne legyen álmos, de nem vát be semmi. Hideg és melegzuhanyt adtak neki, fejleg álították.... Egyszer csak megjön Mikkamakka s azt tanácsolja nekik, hogy Szörnyeteg Lajosnak csak aludnia kell semmi mást. Szörnyeteg Lajos lefeküdt s aludt. Ló Szerafin legyőzi önmagát: Az volt a baj. hogy Ló Szerafin azt mondta, hogy ő tud a legjobban futni! de ez nem tetszedt a többieknek! Így hát versenyt rendeztek, ki tud a leggyorsabban futni. Senki sem érte utól Ló Szerafint, pedig Bruckner Szigfrid csalt is, de úgy is legyőzte Ló Szerafin őket. Végül azt akarták, hogy fusson versenyt önmagával. Mikkamakka azt mondta neki, hogy már eddig is legyőzte magát, mert nem csapta nyakon Bruckner Szigfridet, amiért annyit csalt!! Bárányfelhő-bodorító: Két csavargókülsejű ember volt az úton: Mikkamakkaés Vacskamati. Medve Medárd ék le akarták tartóztatni Mikkamakkáékat, mert nem dolgoztak semmit és csavarogtak.
1974-től Művésztelep alakult Szárhegyen, ami 2006-ig a kolostorban is működött, napjainkban a régi, ferencesek által működtetett iskola felújított épületében található. A kolostor udvarában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona működik. Megemlítésre érdemes Szkolka Ede Lázár laikus testvér, aki 1951-től vigyázott és karbantartotta a szárhegyi szerzetesek vagyonát haláláig 1982-ig. Napjainkban a kolostort és a templomot ismét ferences szerzetesek gondozzák. Források [ szerkesztés] Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Lista monumentelor istorice: Județul Harghita. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28. ) A Gyulafehérvári Érsekség hivatalos oldala Szárhegyi Ferences Kolostor Egyház - Gyergyószárhegy Borsos J. Gyergyószárhegy ferences kolostor templom. Gyöngyi: Nemes Szárhegy Község ISBN 978-606-8666-20-4 Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Mănăstirea franciscană din Lăzarea című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
1709-ben a zárda tűzvész martalékává vált. 1749-ben, a tűzvész pusztítása után építették a ma is álló kolostortemplomot. Az érett málna csipegetése közben vettem észre egy havasi ribiszkebokrot, melyet azon nyomban lelegeltem. havasi ribizli Miután belakmároztam, szaladtam a többiek után, s kérdeztem meg a leszakított ágacskával a kezemben, hogy ugye ez ribiszke? Jaj, ez méreg, ebből nem szabadna enni, mondták többen is. Hatást fokozandó, még a lengyel kollegának, akinek kóstolót adtam, elmutogatták, hogy halál vár reá. :-)) Tudtam, hogy összekeverik a lonccal, de azért kicsit megijedtem. Ferences templom és kolostor. :-) Annál is inkább, mert nem savanykás ribizli íze, hanem érett egres íze volt. Később, a táborban Lajos megnyugtatott, hogy nem tévedtem, a loncnak más formájú a levele.... Később, túravezetőnknek más ötlete nem lévőn, lefelé vettük az utunkat, a patak menti rezgő-nyárasban reménykedtünk még vörös érdestinóruban, de ott sem találtunk gombát. A két másik csoport sem sok gombát hozott, így a délutáni gombahatározás nem tartott sokáig.
Gyergyószárhegy - ferences kolostor 1990 tavaszán - YouTube
1748 -ban újra leég. A zárdát és a templomot P. Csergő Krizogon szárhegyi születésű barát építtette újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építette a déli oldalon levő Mária kápolnát, továbbá a kolostor másik két szárnyát is. 1754-ben újra kolostori rangra emelték, Csergő Krizogont nevezték ki gvárdiánná, kinek rendházfőnöksége alatt a kolostor benépesedett. 1872. május 22 -én, tűzvész pusztít a faluban, amely után a kolostort teljesen újjáépítették 1908 -ra P. Venczel Adorján vezetésével. Elpusztultak a templom írásbeli hagyatékai, harangjai is megolvadtak. 1879-ben Fogarassy Mihály erdélyi püspök adományoz egy harangot, egy másik a falu adománya volt, és végül a tűzben megolvadt ércből öntenek egy kis Szent-Antal harangot. 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonyságából, melyet az általuk finanszírozott színes üvegablakok is megörökítenek. A festett üvegablakokat a századforduló híres budapesti mestere, Palka József készítette, kinek üvegfestményeiért 1928-ban X. Gyergyószárhegy ferences kolostor margit sziget. Pius pápa "Pro Eclesia et Pontifice" pápai aranyéremmel jutalmazta meg.