A Károlyi István Gyermekközpont szervezésében 2017. április 20-án 4. alkalommal került megrendezésre az "1848-49 Emlékezete – Fóti Gyermek Tavaszi Hadjárat" elnevezésű honvédelmi kalandjáték. "A Károlyi nem enged…"- a zord időjárás ellenére megtartott eseményen szinte valamennyi – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közvetlen, sőt még a fővárosi kirendeltség irányítása alá tartozó otthon is – meghívott intézmény képviseltette magát. A 3 kategóriában meghirdetett versenyen (I. Átlagos fizikai képességű gyermekek; II. Különleges ellátási szükségletű gyermekek; III. Károlyi István Gyermekközpont | Alfahír. javítóintézetben elhelyezett szabadságukban korlátozott, virtuális kapcsolat segítségével versenyzők) a gyermekek közül komoly és nemes küzdelem során, a feladatok teljesítésekor megszerzett pontok, és a "Hadi tanács" zsűripontjai alapján kerültek ki a "csata" végső győztesei. Természetesen senki nem távozott üres kézzel, minden csapat egy "hordágynyi" ajándékkal térhetett haza. De az ajándéktárgyak mellett mindenki számtalan új, hazafias érzéssel, és egy kellemes nap színes élményeivel gazdagodhatott.
Tuzson Bence elmondta, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó Károlyi-kastély épületéhez illő funkciókat – félmilliárdos felújítás után – a lakossággal közösen szeretnék megtalálni. Czibere Károly a gyermekvédelmi szakemberek hiányát érintő kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón azt közölte, hogy a kormány által tervezett 62 százalékos béremelés egyértelmű üzenet erre a kérdésre.
A kastélypark jelentős részét elfoglaló Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a fóti önkormányzati lapban jelentette be, hogy bár felkérték őket a terület átvételére, visszautasították a lehetőséget. Edvi Péter a Fóti Hírnökben megjelentetett írásában elárulta, hogy az elmúlt 18 évben ötször is felkérte a szervezetet a szakminisztérium, de mindig nemet mondtak. Károlyi istván gyermekközpont fót. Most is köszönjük egyesek javaslatát, de köszönjük, nem kérjük – írta a szervezet elnöke, aki közismerten jó viszonyt ápol az Orbán családdal. A terápiás lovardát működtető gyermekmentő szolgálat vezetője azt állította, tudomása szerint a Károlyiak Alapítvány érdekelt az átvételben. A lap következő számában azonban a kastély egykori tulajdonosait képviselő gróf Károlyi László és felesége leszögezte: Soha nem állt szándékában az intézmény lakóit kitelepíteni, mert a Károlyi család mindenkori szociális érzékenysége rájuk is jellemző. A Fóti Károlyiak Alapítvány nyilatkozata szerint a gróf és felesége csupán a család örökségét, a kastélyt és a kertet szeretné felújíttatni, de úgy, hogy a hazai jogszabályoknak megfelelően az ingatlan állami tulajdonban marad.
A hírportál értesülései szerint akár az is előfordulhat, hogy felszámolás helyett fejleszteni kezdik a fóti Károlyi Kastély 60 hektáros területén elhelyezkedő Gyermekvárost, ám a tervekre rálátó forrásunk szerint erről nincs szó: a "kitagolás" továbbra is napirenden van. Megírtuk: Czibere Károly korábbi szociális államtitkár tavaly januárban jelentette be, hogy 2018 közepétől a Gyermekváros befejezi a gyermekvédelmi szolgáltatást. Károlyi István Gyermekközpont - Blikk. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány 2019-re szeretne megszüntetni minden nagy, "tömegszerű", a társadalomtól elszigetelt szociális intézményt. A fóti gyermekközpont esetében ez azért sántít, mert messze nem lehet "tömegszerűnek" nevezni: a speciális és különleges igényű gyerekek nem a kastélyban, hanem annak parkjában kialakított, 8-10 fős családias otthonokban élnek már évek óta. A tervek nem most változnak először, márciusban a Népszava írta meg: noha a kastélypark rendezési terve eredetileg "csak" az állami gondozásban lévő gyerekeket érintette, a területen működő iskoláknak – a Fóti Szabad Waldorf Iskolának és a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnáziumnak – is menniük kell, erről Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője tájékoztatta a városvezetést.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Index - Belföld - Népszava: A Hűvösvölgyi Gyermekotthonba költöztetnék a fóti gyermekváros mozgássérült fiataljait. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
a legmodernebb eszközökkel áll a gyerekek szolgálatára. Az otthon működése az egészségügyi intézményekkel (pl: az egyedüli szolgáltatást nyújtó gyermekklinikával) és az egyedi módszerek alkalmazásával dolgozó oktatási intézményekkel összehangolt és napi kapcsolatra alapozott. A 2012-től gyerekeket fogadó Speciális Gyermekotthon széles terápiás lehetőséggel, (pl: koncentráció fejlesztő sportterápiák: íjászat, kenuzás, horgászat, stb. ) állatfarmmal, kertészettel és a legjobb szakmai kapcsolatokkal, mint a pl: a Heim Pál Gyermekkórház vagy a gyerekeket a munka világába bevezető diákszövetkezet és a munkát adó vállalat szolgálja az ellátást. A gyermekek sikeres iskolai eredményei, fizikai és mentális fejlődésük látványosan javuló, amelynek csupán az egyik, de nem lebecsülendő oka a szanatóriumi környezet. A hazájukból menekülő és egyedül hazánkba érkező gyerekek ellátására 2014-ben nyitotta meg az intézmény a Kísérő Nélküli Kiskorúak Gyermekotthon át. A szépen felszerelt otthon széles lehetőségeit biztosítja az új ismeretek elsajátításának, úgy hogy közben megteremti a különböző nemzetek fiainak békés egymás mellett élését.
1989-től a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzos muzeológusaként dolgozott, 2001-től 2012-ig az intézmény múzeumigazgató-helyettese, 2013-tól a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója volt. Egész pályafutása a csabai múzeumhoz kötődött, ismerte a muzeológiai munka és a néprajzkutatás minden apró részletét. Nemcsak ismerte, hanem szerette is a múzeumot, az itt folyó csapatmunkát. Mindig hangoztatott célja a szakmai-tudományos-kiállítási munka fellendítése, színessé, érdekessé tétele volt, hogy ebben az intézményben semmi ne legyen szokványos, unalmas. A múzeumunk olyan hely legyen, ahova érdeklődéssel, izgalommal, kíváncsisággal teli várakozással lépnek be az emberek, és elégedetten távoznak. És így lett. Kiállítások, rendezvények, programok sora, a múzeum elismertségének elérése őt igazolta. Nehéz feladatot hagyott ránk, munkatársaira. Ando György tudományos kutatási területe a békéscsabai, valamint a hazai szlovákság népi építészetének, a megye népi hagyományainak vizsgálata volt. Kevés olyan embert ismerünk, aki ilyen erős és mély gyökerekkel kötődne szülővárosához és a szlovák közösséghez.
Életének 56. évében szerdán meghalt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója - tudatta az intézmény szerda délután. Ando György Békéscsabán született 1966-ban, a pozsonyi Comenius (Komensky) Egyetem bölcsészettudományi karának néprajz szakán szerzett diplomát. 1989-től a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzos muzeológusaként dolgozott, 2001-től 2012-ig az intézmény igazgatóhelyettese, 2013-tól a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója volt. Tudományos kutatási területe a békéscsabai és a hazai szlovákság népi építészete, népi hagyományainak vizsgálata volt. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is megkapta Múzeumi munkájához kapcsolódóan számos társadalmi tisztséget betöltött az elmúlt évtizedekben, többek között a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnökségi tagjaként, a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága regionális referenseként, a Békés Megyei Értéktár Bizottság tagjaként. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma múzeumi szakági szakfelügyelője volt.
Amai Munkácsy MihályMúzeum jogelődjét, a Békéscsabai Múzeum-Egyesületet helyi polgári kezdeményezésre 1899-ben alapították a "város társadalmának vezetői". Az egyesület építette fel 1914-re a Közművelődés Házát, amely a kiállításokon kívül előadások, hangversenyek rendezésére is alkalmas nagytermet, könyvtárt és műtermet is magába foglalt. Az építkezés költségeiből Békéscsaba a telek megvásárlásával és 80 000 koronával vette ki részét, amihez 100 000 korona államsegély járult. A Közművelődés Házának átadását követően az épületet és a múzeumot a város kezelte 1950-ig, az államosításáig. Falai között Békéscsaba városának olyan neves személyiségei dolgoztak, mint Rell Lajos gimnáziumi igazgató, Korniss Géza kultúrtanácsos, Banner Benedek régész, néprajztudós, Linder László evangélikus lelkész, néprajztudós, Mokos József festő, Tarján Tibor ornitológus. 1962-ben az a múzeumot a megye vette át, és Békés megye múzeumi központja lett, 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának megyei feladatokat is ellátó intézménye.
Lieb Mihály, a 19. század magyar festészetének legünnepeltebb, nemzetközileg is elismert mestere. Ugye így senki nem találja ki, kiről van szó? Ez a Mihály Munkácson született 1844-ben - így lett később Munkácsy Mihály. 8 éves korában aztán Békéscsabára került, ahol árván asztalos inasként kezdett dolgozni - csak később vált belőle magyar festőművész és még később, - jó száz év múlva, 1951-ben - ezért nevezték el róla a békéscsabai múzeumot. Így érünk el a mába: újabb 70 év múlva ugyanis a Munkácsy Mihály Múzeum életében azt hozta a legnagyobb szabású változást, amikor 2021-ben megnyílt új állandó kiállítás. A kiállítás felépülésével jelentősen átalakultak a múzeum belső terei, az új tárlat pedig több lépésben, újra rendezve mutatja be a gyűjtemény anyagát. A földtörténet kezdeteitől indul és számos olyan különleges tárgyakat vonultat fel, mint például a Szent László pénzeinek hívott - de valójában 40-50 millió éves - nummuliteszek (őskövületek), a régészeti anyagok között látható, legalább ötezer éves, teljesen egyedülálló kevermesi megalit a misztikusan titokzatos ábráival.