Illés az eddigi vizsgálatokra hivatkozva elmondta: a veszélyes hulladékot tároló, kettős falú tartályra törvénytelenül csapot szereltek fel, amin keresztül egy aknába vezették a szennyező vizet, innen pedig egy közeli patakba. A képviselő szerint ez nem egyedi eset lehetett a cégnél, hanem gyakorlat. Közben az ügyben a nyomozást a dorogi kapitányságtól a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vette át. Az égetőművet ugyanis az ivóvízbázis veszélyeztetése miatt mind az esztergomi, mind pedig a dorogi önkormányzat feljelentette. Ha a hatóságok végül az égető bezárása mellett döntenének, az mindenképpen jelentős probléma lenne, az évi 30 ezer tonna veszélyes hulladékot ártalmatlanító égető ugyanis a legnagyobb az országban. Dorogi Veszélyeshulladék Égető – Energetikai Szakkollégium | Dorogi Veszélyeshulladék-Égető. Dorogon pedig éves szinten közel annyi hulladékot semmisítenek meg, mint az ország többi 50 veszélyeshulladék-égetőjében. Az égető partnerei közül pedig nem minden cég tudná fedezni a jóval drágább ausztriai ártalmatlanítás költségeit. Így a dorogi égető kiesése komoly környezeti kockázatot jelentene.
– Üdvözöljük honlapunkon! Fogamzásgátló tabletta nevek árak 2018 Hagyományos húsvéti menüsor
[2] Az üzemet mesterséges erdősáv veszi körül. Története [ szerkesztés] 1984-ben a három legnagyobb magyar gyógyszergyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár (Kögyó, ma Richter Gedeon Nyrt. ), az EGIS és a CHINOIN társulást hozott létre egy közös veszélyes hulladék-égető megépítéséhez, hogy a gyógyszergyártás során keletkező veszélyes hulladékaikat ártalmatlanítsák. Az égetőmű a város határában, a Kőbányai Gyógyszerárugyár telepének szomszédságában épült fel 1989-re. A helyszín kiválasztása során a gyógyszergyár szomszédsága (a Kögyó telephelyén addigra 20 000 hordó veszélyes hulladék halmozódott fel), a jó közlekedési kapcsolatok és infrastrukturális ellátottság miatt döntöttek a dorogi terület mellett. Az 1990-ben lezajlott próbaüzem után 1991-ben kapta meg a végleges üzemelési engedélyt. Még ugyanabban az évben privatizálták, amit a francia SARP Industries nyert meg, megvásárolva az égetőmű 51%-os tulajdonjogát, 1993-ban a teljes tulajdonjogot megszerezte. 2005 és 2008 között modernizálták az égetőt, fejlesztették a laboratóriumot, kicserélték az emissziómérő műszereket, új kéményt építettek és kicserélték a füstszűrő berendezéseket.