A Pesti Napló 1898. május 22-i száma így írt a tervezetről: "A két pályaházat földalatti vasút kötné össze, mely tiz kilométer hosszú volna. Kezdődnék az üllői-uti Népliget mögött s vezetne az Üllői-ut, Muzeum-körut, Károly-körut, Váci-körut teste alatt a nyugati pályaudvar szélén az Állatkert mögé, ahol az északi szerelő pályaudvar szintjéra emelkednék. Szóval minden személyvonat, akár délről, akár északról érkezik, keresztülmenne a kettős sínpárra berendezett földalatti vasúton, melynek a városban három állomása volna; egy a jelenlegi nyugati pályaudvarnál, egy a Deák-téren és egy az üllői-uti kaszárnyánál, vagy a Kálvin-téren. Aki tehát Aradon, Nagyváradon, Fiuméban, Gödöllőn, Soroksáron, vagy Cinkotán vonatra ül, az átszállás nélkül juthat a városnak bármely pontjára és kiszállhat e három állomás bármelyikén. Viszont aki Budapestről elutazik, akármelyik városi állomáson beszállhat közvetlen vonatra és közvetlen kocsira. " A tervben a vonatok úgynevezett szerelőállomásra érkeztek volna.
Hatalmas zöldfelület A belvárosban nincs más helyszín, ahol ilyen mértékű zöldterületi fejlesztés megvalósulhatna, ráadásul itt sok ember lakik és dolgozik - mondja Lukács András, a projektet kezdeményező Levegő Munkacsoport elnöke. Finta József pedig azt említi, hogy számos külföldi példa van föld alá süllyesztett pályaudvarokra, mint mondta, ilyen például Oslo főpályaudvara is. Lukács András, mögötte az ugyancsak sínek fölé épített Westend-terasz © Fazekas István A Podmaniczky Park tervei szerint a vasúti síneket egészen a Hungária körútig befednék, a romos épületeket pedig elbontanák - mondja Lukács András. Ez 60 milliárd forintba kerülne, ezen felül a Nyugati pályudvar - két éves bezárással járó - felújítása 140 milliárd, ami amúgy is szükségszerű, igaz, az rajta is van az uniós támogatásra pályázó projektlistáján. Finta hozzátette, a MÁV is érdekelt a fejlesztésekben, mert régóta szükséges a Nyugati pályaudvar és az odavezető sínek egy részének felújítása, egy része pedig megszüntethető.
A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le. Forrás, fotók: Gyurcsányék sűrűn beépített kormányzati negyedet terveztek a Nyugati pályaudvarhoz, de nem volt rá elég pénz és befuccsolt a dolog. Most a vasúti sínek befedésével másfél kilométer hosszú park és sétány létesülne ugyanott. Körülnéztünk a leendő Podmaniczky Park helyszínén. Miközben a Városligetbe építendő új múzeumépületeket a budapestiek 75 százaléka elutasítja, a Nyugati pályaudvar környékének rendbe hozatalára tervezett zöldfelületet a városlakók 85 százaléka támogatja a közvélemény-kutatások szerint. A vágányokra és azok mellé építendő Podmaniczky Parkról kedden írtuk meg, hogy a kormány elé kerülnek a tervei, és az azokban szereplő ütemezés szerint 2018-tól 2022-ig tartana a kivitelezés. A korábban Nyugati Liget néven is emlegetett beruházás koncepcióját április 30-án véglegesítik egy szombati sajtóhír szerint. A park tervezője, Finta József a örömmel említette, hogy ez végre nem egy vitatott beruházás lenne, az előkészítésben részt vevő Levegő Munkacsoport elnöke pedig arról beszélt, hogy a budapesti zöldterületek aránya jelenleg töredéke a szükségesnek, ezért üdvözlik ők is a Nyugati melletti parkot, szemben a Városliget beépítésével.
Feltétlenül megemlítendő, hogy azon bizottságnak is tagja volt, amely az akkor már hivatalos állami nyelvet, a magyart bevezettette a vasúti munkálatok területén is, bár a híres vasúti tevékenység, a krampácsolás (egyféle vasúti pályamunka, amelyet egykor kézi erővel végezte) elnevezése gyaníthatóan nem az ő nyelvújításának eredménye. De ez részletkérdés: az ő segítségével épített vonalakon még ma is utazhatunk, s a kalauz is magyarul beszél. Nyugati Pályaudvar csarnokának ábrája a hajdani Pallas Nagylexikonból. Annak idején még nem Nyugatinak hívták – e nevet csak 1891-ben kapja majd meg Aztán egy rossz mozdulat: Gyengő Lászlót vasúti baleset érte, s amputálni kellett az egyik lábfejét. Mindez nem szegte kedvét, s beszállt az akkor még nem létező Nagykörút építésébe – persze szigorúan a vasútnál maradva. Márpedig vasúti szempontból akkor ezen a vidéken még csak az indóház állott. Tulajdonképpen azt építették körbe a mai Nyugati pályaudvarral, s mikorra elkészült, akkor bontották le a régi indóházat.
A járatot két új FLIRT-motorvonatból állították ki, így a kék szerelvényekből végre jut a 100-as vonal felé is. Elől a 415 076-os halad Sajnos a 2-3. vágány használata azt is jelenti, hogy az utasoknak jó sokat kell talpalniuk így is az autóbuszok megállójától... A távolsági vonatok közül a hajnali-késő esti záhonyi vonatok kerültek Rákosrendezőre és a nyíregyházi (kör-)IC-k. Itt éppen az IC 617 "Hajdú" érkezik Zugló felől A szerelvény fordulóközi takarítását Rákosrendezőn intézik, a mozdonyforduló is azonos a "békeidőben" megszokottal, így nem az érkező 431 154-es viszi majd vissza a szerelvényt Ez a ritkán látott pillanat két hétig megszokott lesz: IC-vonat indul Rákosrendezőről. A 431 265-ös az IC 1656 "Kócsag" rövidke szerelvényével vág neki az Alföldnek A már látott IC 617-es szerelvénye az IC 624 "Ung" szerelvénye lett. A Záhonyig közlekedő járatot pedig a 431 297-es juttatja célhoz Állítólag nővel, gyerekkel és kisállattal sok minden eladható. Hát most mi is ezt próbáljuk meg. :-) Az IC 1656-os szerelvénye mögött a fiatal hölgy a nem éppen lapostalpú cipőjében éppen nekivág a Teleki Blanka utca nem túl gyalogosbarát burkolatának.