Az épületegyüttes leghangsúlyosabb elemei a Hunyadi-család Hunyad vármegyei várát idézik De ki is volt Hunyadi János, akit 575 évvel ezelőtt a Magyar Királyság első kormányzójának választottak? Születésének pontos idejét nem tudjuk, 1407 körül látta meg a napvilágot Kolozsvárott. A származásáról szőtt sok elmélet és mendemonda között talán a legérdekesebb már a középkorban megjelent, ám sosem bizonyított feltételezés, amely szerint valójában Luxemburgi Zsigmond király gyermeke volt. Az viszont tény, hogy már 1430-ban Zsigmond király közelében találjuk. Ekkoriban kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel, akitől két fia, a tragikus sorsú Hunyadi László és későbbi nagy királyunk, Mátyás született. Hunyadi pályájája töretlenül ívelt felfelé, 1433-ban már udvari lovagi minőségében a bázeli zsinatra, majd Csehországba is Zsigmonddal tartott, ahol részt vett a huszita háborúkban, s ezalatt kitanulta a korszerű hadtudományokat. Tudását hamarosan a török ellen kamatoztathatta. A szörényi bán tisztségét 1439-től töltötte be, majd emellett 1441-től 1446-ig, kormányzóvá választásáig erdélyi vajda és temesi ispán is volt.
- Sohase lesz többet emberi kéz, amelyik méltó volna Hunyadi János kardját fogni. – indokolta cselekedetét. A kard azóta is a folyam fenekén fekszik. Amikor bántották a magyarokat, mindig megmozdult, mintha gazdája keresné. Somogyi Ferenc
A családi címer és a pálos keresztes kő közötti kapcsolat első pillantásra laikus számára is megállapítható. A sírkő felirata: Itt nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen katonának, Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt 1403-ban". A sírkő nemcsak a pálos kereszt miatt figyelemre méltó, hanem a kereszt fölött kétszer is megjelenő, tehát hangsúlyozott, hollószerű madár miatt is, amely a Hunyadiak címerét is uralja. Mátraverebély-Szentkút a kezdetektől szoros kapcsolatban áll a pálos renddel és a Vereb családdal. Vereb Imre ugyanis már a pálos rend alapításakor csatlakozott az Özséb alapította rendhez és pálos remete lett Szentkúton. Vélhetően a Vereb-család által felfogadott mesteremberek vájták ki azokat a barlangokat, amelyekben pálos remete-testvérek élték Istennek szentelt életüket. A Hunyadiak és pálosok kapcsolatának gyökerei két évszázadra visszanyúló családi hagyományon alapulnak. A pálos renddel szoros kapcsolatban álló Vereb család történetének ismeretében nem meglepő, hogy a leszármazott, Hunyadi János, a katona szentek élő mása volt.
Emlék Megnevezés: Vár Anyaga: Típusa: Vár Stílusa: Gótikus Kora: 15. század Rövid leírás: Vár nagyterme Település Típusa: Vár, Mezőváros Ország: Magyarország Település: Gyula Részletek Leírás, jellegzetességek: Maróthi János macsói bán 1403-ban szerezte meg Gyulát, ahol nyomban hozzáfogott rezidenciája kiépítéséhez. A téglalap alakú várba egy öregtoronyként is funkcionáló kaputornyon át vezetett a bejárat. A belső udvar három oldalát palotaszárnyak fogták közre. A belső váratsokszögű tornyokkal erősített külső fal övezte. János bán fia Maróthi László folytatta a vár kiépítését a palotaszárnyak építését már ő fejezhette be, és ő építette a torony mellé a kápolnát amelyet 1445-ben szenteltek fel. A család kihalása után a vár Mátyás király tulajdonába került. Ő fiának, Corvin Jánosnak adta, aki befejezte a palotaszárnyak építését és az udvart emeletes folyosóval övezte. Özvegye Brandenburg grófjához ment feleségül, így a vár a grófé lett. Feltehetően ebben az időben épült fel a külső várfal egyik saroktornya helyén a ma is álló rondella.