Ez szolgálná azt is, hogy a segélyezettek fenntartsák, erősítsék a rendszeres foglalkoztatásba történő bekapcsolódáshoz szükséges készségüket, illetve a közfoglalkoztatással egy sor közfeladat teljesíthető a településeken. A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára, a Munkaerőpiaci Alap ad át pénzt a központi költségvetésnek. A múlt évben a rendszeres szociális segélyre 59, 5 milliárd forintot használtak fel, a közcélú munkára pedig 15 milliárd forintot. A rendszeres szociális segélyben havonkénti átlagban 185 ezren részesültek, a közcélú munkában havonkénti átlagban 28 ezren vettek részt - ismertette Forgó Györgyné.
Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására. A második félmondat mögött az áll, hogy a kormány kiveszi az állami feladatok közül a rendszeres szociális segélyt, és a helyi önkormányzatokhoz delegálja. Ez már az október végén benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderült. Települési feladatként azonban már rendszeres szociális segélynek fogják nevezni, hanem a törvényjavaslat szövege alapján aktív korúak ellátásának vagy rendkívüli települési támogatásnak. A változtatás nem csak a rendszeres szociális segélyt érinti. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a szociális támogatás a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A változás lényege 2000-ben az volt, hogy a támogatást, azaz a rendszeres szociális segélyt csak azok vehették igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzést legalább egy hónapnyi közfoglalkoztatással lehet teljesíteni. Ez lehet közcélú munka, közmunka, valamint közhasznú munka. Mind a három forma többletjövedelmet nyújt a munkára vállalkozó segélyezett személynek. A tárca szakállamtitkára elmondta, hogy az egy hónapos munkavégzési kötelezettség jelenleg is fennáll. Azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol nem tudnak ilyen munkát szervezni, a rendszeres szociális segélyt a közcélú munka nélkül is folyósítja részükre a település jegyzője. Ha az önkormányzat munkát tud biztosítani, akkor ezen időtartam alatt a segély szünetel. A segélyezést évente felülvizsgálják, ellenőrzik, hogy a segélyezett eleget tett-e együttműködési kötelezettségének. A rendszeres szociális segély igénybevételének szabályai időközben többször is változtak, így például 2006-ban. Korábban a nyugdíjminimum 70 százalékát jelentő rendszeres szociális segélyt minden olyan munkanélküli igényelhette, aki nem volt jogosult a munkanélküliek járadékára és jövedelmi helyzete indokolta a segélyezést.
A jogszabály mai napon ( 2022. 07. 15. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el: 1. § (1) A nyugdíjfolyósító szervek, valamint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege 2008. május 1-jétől - 2008. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik. (2) 1, 1 százalékkal kell emelni a) az átmeneti járadék összegét, b) a havi 85 500 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 85 500 forintot, c) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII.
(Magyar) (Magyar) Fejlesztések RSS hírek a ól (Magyar) Településkép védelme (Magyar) Építési szabályzat IVS Sorry, this entry is only available in Hungarian. Programok 07. 11. – 07. 15. : Vass Márti modern tánc tábora 07. : Erzsébet tábor a Gólyás Házban Ma 13:00 – 23:00: 13. Eunice Kennedy Shriver Emléknap - Sport- és művészeti bemutatók az integráció és az elfogadás jegyében Ma 16:00 – 23:00: Kennedy Nap 07. 16. 16:00 – 18:00: Szentesi Körséta: A Népzene Napja Szentesen II. Több... » Következő » Polgármesteri köszöntő Köszöntöm Önt Szentesen a vizek és a napfény városában. A szentesi ember jó szívvel nyitja ki városának kapuját és várja vendégeit, akik jó szándékkal és a felfedezés kíváncsiságával fordulnak felé. tovább... (Magyar)
Szerinte a helyi közösségek rendelkeznek azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról. A törvényjavaslatban a kormány lényegében azt ígéri, hogy amelyik önkormányzatnak nem lesz elég pénze a segélyekre, az a költségvetésből kap eleget. A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. Ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a továbbiakban nem tartalmazza.