Amiben nincs közmegegyezés A Park Könyvkiadó gondozásában megjelenés előtt álló "A népirtás politikája" harmadik kiadása nemcsak történelemkönyv, amely emléket állít az embertelenség áldozatainak is azzal, hogy megörökíti sorsukat és dokumentálja a tényeket, hanem figyelmeztetés is Magyarország történelmének talán legsötétebb korszakára, hogy még egyszer ez ne fordulhasson elő. Az első kiadás megjelenése óta soha nem volt időszerűbb e korszakos mű újabb kiadása. Magyarországon 2014-ben nem sikerült a történelmi tényeket tükröző megemlékezést tartani a holokauszt 70. évfordulójára. Szomorú bizonyítéka ez annak, hogy történelmünk e sötét fejezete tekintetében ma sincs közmegegyezés, a mai napig nem sikerült társadalmi és politikai szinten feldolgozni az eseményeket és szembenézni a múlttal és a felelősséggel. Randolph L. Braham a tudomány eszközeivel igyekszik hozzájárulni ehhez, amikor új, frissített kiadásban is a magyar olvasók elé teszi a népirtás politikájának két vaskos kötetét. A szerző kitartó munkájának, az általa létrehozott életműnek köszönhetően a magyar holokauszt a világ legjobban dokumentált népirtása.
Meghalt Szombathely és a magyar holokauszt-túlélők legidősebbje, Spiegler Elemér. Tavaly augusztus 24-én töltötte be 106-ik életévét. Spiegler Elemérrel, aki Felsőőr környékén született az ORF Burgenland is számos interjút készített az évek során. Egy pár évvel ezelőtti interjúnkkal búcsúzunk tőle. Spiegler Elemér családja 1920-ban átköltözött Felsőőrről Szombathelyre. 1922-től ugyanabban a házban élt. Édesapja a Monarchia hadseregében volt tiszthelyettes. Testvérei közül leánytestvére gyermekkorában meghalt. A fiúk közül Bélát tudták felsőbb iskolában taníttatni, ő érettségit szerzett. Dieses Element ist nicht mehr verfügbar ORF Elemér cipész szakmát szerzett. 1939-ben a Cipőgyárba ment dolgozni, majd 1940-ben munkaszolgálatra került Erdélybe és a Felvidékre. 1944-45-ig a mauthauseni koncentrációs táborban volt, ahonnan 1945. július végén került haza. Az egész családját elveszítette, egyedül kellett új életet kezdenie. 1946. március 31-én feleségül vette a zalalövői Weltlinger Rozáliát, aki Auschwitzból menekült meg, szintén teljesen egyedül maradva.
A magyar kutatók akkor kerültek a NASA látókörébe, amikor világossá vált, hogy a kavicsok formájából lehet következtetni a történetre. Ezután a Pennsylvaniai Egyetemre is meghívást kaptak: ott működik a világ egyik legmagasabban jegyzett automatizálás, robot- és drónkutatási központja (a GRASP lab). Domokos Gábor látogatása során megmutatták a már kötelékben reptetett piko drónokat is, amelyek formája szintén Gömböc. A labor munkatársai azért döntöttek így, hogy a drónok ütközés után stabilak maradjanak.
És mert a tanácsrendszer zsidó származású népbiztosainak és helyetteseinek aránya meghaladta a 60%-ot, a bukás után széles körökben lángolt fel az antiszemitizmus. Horthy Miklós Nemzeti Hadserege megkezdte a vörös hatalom tagjainak megbüntetését. Zsidó és kommunista egyet jelentett a különítményes tisztek fejében. A zsidótörvények Az első világháború után az elszakított területekről visszaözönlő értelmiségiek nem jutottak munkához, ezért a kormányra nagy nyomás nehezedett. Teleki a numerus clausus (zárt szám, zárt keret) 1920-as bevezetésével próbálta megszabni "népfajok és nemzetiségek szerint" az egyetemre felvehetők arányát. A törvény elsősorban a zsidóságot sújtotta, mert közülük lélekszámukhoz képest többen jártak egyetemre, mint a magyar társadalom egyéb csoportjaiból. "A magyar zsidók remélték, hogy az antiszemitizmus a fehérterror pogromszerű kilengései és a világháború utáni Európában első zsidóellenes törvény, a numerus clausus bevezetése ellenére alábbhagy. …Magyarország azonban - a zsidók szempontjából végzetesen - az asszimilációt támogató befogadó országból a zsidókat legjobb esetben is csak megtűrő országgá vált.
Braham professzor a megjelenés előtt álló új kiadás előszavában azt írja, hogy a harmadik kiadásnak "ugyanaz a célja, mint ami a korábbiaké is volt: a náci korszakban a magyar zsidóság pusztulásához vezető nagyszámú és összetett hazai és nemzetközi tényező tekintetében világos áttekintést nyújtani, és azok jobb megértéséhez hozzájárulni. Jelen kiadás ugyanakkor a magyar és a világtörténelem, illetve a nemzetközi politika összefüggéseiben veszi számba és elemzi mindazokat a történelmi, politikai, ideológiai és társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek a korszak főszereplőinek magatartását és politikáját meghatározták". A mű új, harmadik kiadása átdolgozott és bővített kiadást jelent. Braham professzor az első két kiadás megjelentetésével nem zárta le a kutatást, a tények gyűjtését és egybevetését, s munkájának a legutóbbi kiadás óta elért új eredményeivel is gazdagította a harmadik kiadást. Mint írja: "a holokauszt magyarországi fejezetét a korábbi kiadások előszavai már megfelelő módon ismertették.
A gyerekek fújjolása miatt elhíresült nyár eleji magyar–angol focimeccs utáni bejegyzésével országosan ismertté vált egy édesanya, aki szerint a nemzeti kultúra megvédésére hivatkozó rasszizmus ellen úgy lehet hatékonyan védekezni, ha sokat beszélgetünk egymással – arról is, ami fáj. Ha nem cseng ismerősen Nemesnyik Judit neve, nem az olvasó tájékozatlan. – Csak egy anya vagyok, aki nem szeretne véleményformálóvá válni – nyilatkozta, kicsit elkésve, a Szemléleknek. A média fősodrát képező, legolvasottabb hírportálok ugyanis épp őrá hivatkoznak mint édesanyára, aki nevén nevezte az érintett futballmérkőzés előtt a stadionban megtapasztalható rasszizmust, ráadásul a közösségi médiában szélsebesen elterjedt történetéből kiderült, az általa nevelt fiúk is ott voltak a helyszínen, sőt egyikük be is kapcsolódott az angol játékosok gyalázásába. Következzék az a bizonyos bejegyzés, amit rövid időn belül sok ezren megosztottak, s ahogy már kiderült, a média is felkapta. Az első szembeötlő információ, hogy Juditnak különleges családja van.
A zavaros törvény nem különítette el a vallási hovatartozást a faji jellemzőktől. Függőben hagyta a különféle "keverékek" kérdését is. Elvágta azonban a zsidókat a német társadalom többi részével összekötő utolsó szálakat is, s az állami védelemtől megfosztva, gettóba kényszerítette őket. A zsidóellenes intézkedések hívei közötti érdekellentétek és a fegyverkezéshez szükséges pénzügyi források megőrzésének szükségessége miatt 1936 és 1938 között valamelyest enyhült a zsidók zaklatása. A viszonylagos békesség időszaka 1938 november ében ért véget, amikor a párizsi német nagykövetség titkára, von Rath, merénylet áldozata lett. Következett a " kristályéjszaka ". Miközben az SA tagjai a zsinagógákat dúlták fel, a Gestapo megkezdi 20 ezer véletlenszerűen kiválasztott zsidó deportálását. Útjuk a dachaui koncentrációs táborba vezetett. A program része volt a zsidókat az ország gazdasági életéből kizáró rendeletek kiadása is. A háború és a népirtás kezdete A háború kitörésével minden megváltozott.