(2006-ban a Kárpáti Krónika is megismételte. ) Írásai jelentek meg az utolsó harminc évben az Élet és Irodalom hetilapban, az Új Írás, a Kortárs folyóiratokban. Többször publikált a római Repubblicában, és a párizsi Le Monde-ban. 1986-2000 között nyugdíjasként szerkesztette a Külügyminisztérium Hungria című spanyol nyelvű folyóiratát, illetve a Le Monde Diplomatique magyar változatát. Utóbbi a Magyar Hírlap havi mellékleteként jelent meg. Ez volt a párizsi folyóirat egyetlen idegen nyelvű kiadása. Előfizetőinek majdnem fele Erdélyből és a Vajdaságból érkezett. (Azután nem fért bele sem a reklámoldalakba, sem a költségvetésbe…) 1971-2002 között tanított a strasbourgi egyetem újságíró tagozatán, a budapesti Filmfőiskolán és a Pécsi Egyetem kommunikációs tanszékén is. Róbert lászló wikipédia wikipedia russia. Utolsó könyve – a New York-i merényletet követően – 2001 karácsonyán jelent meg első kiadásban. Dr. Krekó Péter ügyvezető igazgató Politológus, szociálpszichológus. Jelenleg vendégkutató a bécsi Institute for Human Sciences (IWM) Erste Foundation Europe's Futures, valamint a Johns Hopkins University SAIS Bologna Institute of Policy Research programjában.
Kínos. Mert nekik mindent lehet. Ők országgyűlési képviselők, ezért ők bemehetnek oda, ahová nem lehet. Nekik mindent szabad. Hozzájuk nem lehet érni. Nekik mentelmi joguk van, ők csinálhatnak bármit. " És bár az egykori LMP-s képviselő szerint "Orbán és rablóbandája nyilván ártalmasabb a köznek, de miután kevésbé látványos exhibicionizmusa, ezért talán a közvélemény számára kevéssé irritáló. De hogy más lenne hatalmon Hadházy vagy Szél Detti, vagy a DK-s és MSZP-s bohócbrigád? Róbert lászló wikipédia wikipedia russian. Dehogy lenne, rosszabb lenne, csak másképp, mert a mániákus szereplési vágy és személykultusszal övezett 'nekem mindent lehet' életérzés mellett még a totális inkompetencia is jelentkezne. " "Szégyellem magam, hogy a munkám egyetlen percével is hozzájárultam, hogy ilyen emberek mandátumhoz jussanak, de legalább örülök, hogy ezen kínos ellenzékhez már semmi közöm nincs. (Várhatóan a közeljövőben jelenik meg az Alexandránál…) 1989 karácsonyának első napján egy temesvári benzinkútról küldött tudósítást magyar és román fiatalok együttes fegyveres harcáról.
1956-ban a Rádió Forradalmi Bizottságának tagja volt. [ forrás? ] 1957–1961 és 1967–1969 között Népszava főmunkatársa volt. 1962 és 1966 között a Magyar Rádió római, 1971 és 1973 között a párizsi tudósítójaként dolgozott. 1967–69 és 1973–76 között a rádió főmunkatársa volt. 1977 és 1982 között a Mafilm dramaturgja volt. Elhunyt Róbert László Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll életműdíjas újságíró - OSZK. 1986 és 2000 között a Külügyminisztérium Hungria című spanyol nyelvű folyóiratát szerkesztette, illetve a Le Monde Diplomatique magyar változatát. 1971 és 2002 között tanított a strasbourgi egyetem újságíró tagozatán, a budapesti Filmfőiskolán és a Pécsi Egyetem kommunikációs tanszékén is. Írásai jelentek meg az Élet és Irodalom hetilapban, az Új Írás, a Kortárs folyóiratokban. Többször publikált a római Repubblicában, és a párizsi Le Monde -ban. 1943–44-ben az SZDP, 1945 és 1989 között az MKP, az MDP, majd az MSZMP, 1989-tól az MSZP tagja volt. 1989 és 1990 között a MÚOSZ elnöke volt. Díjai [ szerkesztés] Művei [ szerkesztés] Rádióműsora [ szerkesztés] Ami a tudósításokból kimaradt (1965–75) Tv-műsorai [ szerkesztés] Milyenek az olaszok?