Az LGT legendás tagjának önéletrajzi könyve decemberi megjelenése óta tarol a sikerlistákon. Most írja a második kötetet, amelyet ősszel talán már a kezünkben is tarthatunk. Presser Gábor zeneszerző-énekest, a Vígszínház zenei vezetőjét Koronczay Lilla kérdezte a Nők Lapjában. Lapszemle. A teljes interjú a Nők Lapja Évszakokban jelent meg. Nők Lapja Évszakok 2021. 03. 18 – 54, 55, 56, 57, 58, 59. oldal "Eddig csak dalszövegeket írtam, nem sokat, körülbelül százat. De most megszerettem a prózaírást. (…) Korábban több kiadó is megkeresett, hogy írjam meg az önéletrajzomat, és amikor kész lett ez a lemez (Oláh Ibolyával), végre rászántam magam. Nagyon lassan, araszolva írtam, rengeteget rágtam közben a ceruzám végét. (…) Csak gondolkodni kell rajta egy kicsit, és felelevenedik minden. Például az első csehszlovákiai turnénk. Elképesztő őszinteséggel mesélt az életéről Presser Gábor - Blikk. Az nagyon élénken él bennem, őrült jó buli volt, rengeteg részlet előbújt írás közben. De ki ne emlékezne, ha olyan dolog történik a koncertjén, mint amilyen velünk 1973 szeptemberében Prágában, ahol a rendezők és a rendőrök hibájából még vér is folyt.
A magyar dal Dagobert bácsija szerint az LGT sohasem hisztizett a médiával, és nem szeretne pironkodni amiatt sem, hogy a zenekar az idők folyamán gigászi fejőstehénné változott. Presser Gábor pontosan tudja, hova tenné a rossz nyelveket, bár vallja: erre az életműre nem való a korona. Interjú. A rajongók szerint az LGT afféle magyar Rolling Stones. Ennek megfelelően ön mennyiben érzi magát alternatív Mick Jaggernek? Presser Gábor: Semennyiben. Ezt én még sosem hallottam. Nem tudom, hogy akik ezt mondják, pontosan milyen párhuzamot látnak a két zenekar között. Az egyetlen általam is ismert kapcsolódási pont mindössze annyi, hogy Jimmy Miller személyében "közös" producerünk volt a hetvenes évek eleje felé, valamint jómagam elszánt rajongója vagyok Keith Richardsnak. © Fülöp Máté Azért azt metszet gyanánt kijelenthetjük, hogy az elmúlt évtizedekben az LGT és a Rolling Stones is kizárólag búcsú- és visszatérő koncerteket adott, már-már stratégiaszerűen. P. G. : Ők soha nem játszottak búcsúkoncerteket, az LGT a Nyugatiban, '92-ben.
2015-ben volt egy tripla akváriumos koncertünk, és sosem felejtem el, hogy a színpadon álltunk, ment a koncert, felnéztem, és azt láttam, hogy a galérián ott táncol Somló Tamás. Sosem találkoztunk személyesen, ezért emlékszem, lefagytam, hogy nemcsak hogy ott van, és hallgatja a zenénket, hanem élvezi, és táncol! Szerző: Veiszer Alinda