Megtehetjük továbbá, hogy a skálabeosztást 0 °C alá és 100 °C fölé is kiterjesztjük, ha ezt a hőmérő működési elve lehetővé teszi. Ha a 0 °C-tól 100 °C-ig terjedő hőmérséklet tartománytól messze el akarunk térni, akkor egymást részben átfedő skálájú hőmérőket kell használunk, miközben ezek számára új alappontokat állapítunk meg. Hőmérséklet mérése fizika 8. Hőmérőink helyes működéséről, vagyis arról, hogy skálatörvényeiket (skálabeosztásukat) helyesen állapítottuk-e meg, úgy győződhetünk meg, ha a különböző fizikai elveken alapuló hőmérőkkel azonos hőmérsékletű testeket mérünk és a hőmérők azonos értékeket mutatnak. Ha olyan hőmérőt találunk, amely csak az alappontokban, vagy csak a skála bizonyos résztartományaiban mutat a többivel egyező értéket, akkor nagy valószínűséggel azt mondhatjuk, hogy nem mér helyesen, tehát skáláját a többihez kell igazítanunk. A leggyakrabban használt hőmérők működési elve a testek hőtágulásán alapszik. A hőmérő nulla pontjának hitelesítése olvadó jéggel
Energia leadással jár a lecsapódás és a fagyás. Az olvadás (fagyás), illetve a forrás csak meghatározott, az anyagi minőségtől és a külső nyomástól függő hőmérsékleti ponton, az olvadásponton (fagyásponton), illetve a forrásponton következik be. A párolgás, lecsapódás és a szublimáció minden hőmérsékleten végbemehet. Az testek olvadásakor és forrásakor termikus módon felvett Q hőmennyiség egyenesen arányos a test tömegével. illetve anyagi minőségre jellemző állandót, olvadáshőnek, állandót pedig forráshőnek nevezzük. Mértékegységük. Kísérlet: Hőmérő Termosz+ ismeretlen tömegű meleg víz Edény Határozzuk meg a meleg víz tömegét! A meleg víz tömegét úgy határozhatjuk meg, hogy megmérjük a termoszban lévő víz hőmérsékletét. Utána tetszőleges mennyiségű vizet, pl. 100 ml-t töltünk az edénybe. Melynek hőmérsékletét és tömegét is feljegyezzük. 100 ml víz tömegét onnan tudjuk, hogy 1 liter = 1 kg, tehát 100g. Az adatok felírása után a meleg víz tömegét két féle képen is kiszámolhatjuk. 1. Fizika - 10. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. módszer 2. módszer A kalorimetria közös hőmérséklet képletével.
A bőrünk képes érzékelni a hőmérséklet megváltozását, igaz, ez nem valami pontos, és gyakran csalóka is az eredmény. A hőmérséklet mérésére így kénytelenek vagyunk igénybe venni a különböző anyagok fizikai sajátosságait, azaz azt tudjuk vizsgálni, hogy a hőmérséklet milyen fizikai sajátosságok megváltozását okozza. Az ismert anyagok, pl. egy szilárd anyag darabja, vagy egy adott mennyiségű folyadék nagyon egyszerűen reagálnak a hőmérséklet megváltozására: megnő a térfogatuk, ha a hőmérséklet nő, és összehúzódnak, ha csökken. Természetesen másféle hatások is vannak, amelyeket fel tudunk használni a hőmérséklet mérésére, ilyen pl. Hőmérséklet mérése fizika 7. a különböző fémek elektromos ellenállásának megváltozása, a különböző, egymással összekötött fémek által keltett elektromos áram változása a hőmérséklet hatására, a magas hőmérsékletű testek által kibocsájtott fény színének változása. A térfogatváltozás megmutatja A fent említett mérési elvek közül a térfogat megváltozásán alapulóak a legelterjedtebbek. A testek méretének megváltozásán alapuló hőmérők olyan műszerek, amelyek a kis térfogatváltozását a mutató jól látható elmozdulás követi.