Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A mindennapi szerződéseink értelmezésében az áfa sok komplikációt tud okozni. Tartalmazza-e például a vételár az áfát, ha arról a felek külön nem rendelkeztek? A garanciális visszatartás áfás vagy áfa-mentes összegből teljesítendő-e? A vagyonszerzési illetéket az ingatlan bruttó vagy nettó összege után kell-e megfizetni? A kérdéseknek ráadásul különös aktualitást ad az újépítésű lakásokra kivetett áfa mértékének csökkentése: ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat. Ha a szerződés nem tartalmaz áfát Egy fogyasztóval kötött szerződésben viszonylag egyértelmű, hogy az ellenértékre kikötött vételár tartalmazza az áfát. A fogyasztónak ugyanis nincs lehetősége arra, hogy az áfát visszaigényelje, a bruttó összeg számára tényleges költség. Nem ennyire egyértelmű azonban az eset a vállalkozások közötti szerződésekben.
Magyarországon 5%, 18% és 27%-os áfakulcsok léteznek. Ezek mértéke pedig a vámtarifa besoroláshoz kapcsolódik. Az Áfa törvény határozza meg azokat a vámtarifaszámokat, melyekre kedvezményes adó mérték vonatkozik. Könnyen előfordulhat, hogy például egy joghurtot tévedésből 18% helyett 27%-os adókulcsba sorolunk be, mert a hozzá hasonló puding áfakulcsa 27%, de az általunk értékesített joghurtra valójában az alapanyagok szerkezete és mértéke miatt 18%-os kulcsot kellene számolnunk. Mik lehetnek ennek a következményei? Miért költhetünk többet, ha nem figyelünk oda a vámtarifaszámra? A már említett példák is mutatják, hogy milyen könnyen tévedhetünk a vámtarifaszámok besorolása esetén. Adótöbbletet fizethetünk, úgy, hogy nem is tudunk róla Ez az egyik eset. Ilyenkor értelemszerűen magasabb áron értékesítjük a terméket, és így hátrányba kerülhetünk a konkurenseinkkel szemben, hiszen a vásárlóink döntésére kihat, ha két azonos termék árában jelentős különbséget fedeznek fel. Emellett előfordulhat, hogy mivel nem tudunk a tévedésről, hónapokon vagy éveken át fizetünk ki az akár 9%-kal magasabb adót, erről pedig az adóhivatal nem köteles minket tájékoztatni.
Ha a szerződés csak bruttó vételárat vagy vételár részleteket tartalmaz, akkor az áfa mértékének csökkenéséből származó előnyt teljes mértékben az értékesítő teheti zsebre. Ha viszont a vételár úgy van meghatározva, hogy ötvenmillió forint + áfa, akkor a vevőnek kell kevesebbet fizetnie a nap végén. Illetékalap: bruttó vagy nettó? Komoly dilemmaként merül fel ingatlanvásárlások esetén, hogy az illeték kiszabására a vevőnek az ingatlan bruttó vagy nettó értékét kell-e bejelentenie. Mind a jogszabály, mind pedig a bírósági gyakorlat egyértelmű abban, hogy az illetéket az ingatlan forgalmi értéke után kell fizetni. Tehát bejelenteni nem az ingatlan bruttó vagy nettó értékét, hanem annak a forgalmi értékét kell. De ez még nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a kettő közül melyik az ingatlan forgalmi értéke – vagy ha forgalmi értékként esetleg egy harmadik értéket kell-e figyelembe venni. A kérdés eldöntésénél az adásvétel feleinek és az ingatlan használatának a körülményeiből érdemes kiindulni.
Szerző: | Létrehozva: 2020. február. 17 | Módosítva: 2022. május. 10 Amikor számlázunk, fontos tisztában lennünk az éppen aktuális áfakulcsok mértékével és a kedvezményes adó alá tartozó termékek körével. Megpróbálunk ebben a témában egy kis segítséget nyújtani: A szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés után fizetendő adó mértékéről a 2007. évi CXXVII., más néven Áfa törvény 82. § (1) bekezdése rendelkezik. Az áfa törvény 2011-ben az alábbiak szerint határoz az adó mértékéről: általános áfa mértéke: 25% kedvezményes áfa mértéke: 5% és 18%. adómentes 5%-os adókulcs alkalmazása: például humán gyógyszerek, gyógynövények, tápszerek, anyatejkiegészítők, vakok számára készült segédeszközök (Braille-tábla, fehér bot), papír és elektronikus könyv, napilap, újság, folyóirat, kotta. A teljes és hatályos lista a NAV vonatkozó oldalán olvasható. Jó tudni: 2011. április 1 -jétől a vendéglátóhelyeken az előadóművész közreműködésével nyújtott élőzenei szolgáltatások bizonyos körét 25% helyett 5%-os áfa kulcs alá sorolja a törvény.
§ -ában, a " Számla kötelező adattartalmáról " szóló fejezetben a ka. ) pontban a számlakibocsátó részére előírja, hogy a számlán fel kell tüntetnie: vagy a jogszabályi hivatkozással vagy bármely más módon, de egyértelmű utalással, hogy a termék értékesítése/szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Hivatkozá s: 282/2011/EU végrehajtási rendelete 2006/112/EK Irányelve Az adó mértéke: Áfa törvény 82-84. §. Alanyi adómentesség: Áfa törvény 187-196. § Tárgyi adómentesség: Áfa törvény 85-87. § NAV: NAV: Tájékoztató a cukrászsütemények értékesítése esetén alkalmazandó adómértékről NAV: Elvitelre 18%! A számla kötelező adattartalma: Áfa törvény 169. § Magyarorszá Áfa-fizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása Kép1: Danilo Rizzuti /