Három hónappal később tudta meg, hogy az egyik fotója - ez volt A milicista halála - már bejárta a világot, és a spanyol polgárháború jelképeként tartják számon.
Robert Capa: A milicista halála (Forrás: Wikipédia) Londonban és Párizsban is dolgozott, majd visszament Spanyolországba, lefényképezte Barcelona elestét. Mindenütt ott volt, ahol zengett az ég. Képei a Regardson kívül már a Life-ban is megjelentek. Számtalan képét közölte lapjaiban, a Weekly Illustratedben, a Picture Postban Stefan Lorant. Ő a szülőatyja a " Robert Capa, a világ legnagyobb háborús fényképésze " szlogennek is, ami az élete végéig rajta ragadt. Joris Ivens filmrendezővel és John Fernhout operatőrrel hat hónapot töltött Kínában a japán megszállás idején. Itt tanult meg angolul a hollandoktól, cserében bús alföldi betyárnótákra tanította őket Kína közepén. Index - Kultúr - Polgárháborús fotók: jeles, geometria: elégtelen. Miután apja meghalt Budapesten, már semmi se kötötte Európához, így 1939-ben anyja és öccse után ő is az Egyesült Államokba költözött. A második világháború idején, bár Magyarország hadüzenete után mint ellenséges ország állampolgárának megtiltották, hogy New York tíz mérföldes körzetét elhagyja, s fényképeznie is tilos volt, rövid idő alatt elérte, hogy – szinte az egyetlen ellenséges országból származó külföldiként – akkreditálja az amerikai hadsereg.
Robert Capa elfogult baloldali volt, soha nem is volt célja az egzakt dokumentálás, a távolságtartó, mindkét oldalt bemutató objektivitás. Fotói politikai meggyőződését, elkötelezettségét tükrözik, és ha átérezzük a kép pátoszát, mindegy is, hogy Capa ott állt-e egy síppal, hogy jelezzen a pózoló milícistának, mikor rogyjon össze - habár ezt alig tudnám elhinni, annyira abszurd. Egyébként az említett spanyol tudós tanulmányánál olvastam vagy húsz komolyabbat is, a legtöbbet a Capáról szóló könyvemben is elemeztem, de egyre kevésbé foglalkoztat, hogy kinek is van igaza - fejti ki Kincses Károly. (L. P. )