2021. szeptember 14., 06:30 Szerző: A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit egy új német kutatás szerint. A kutya és az ember együttélésének hosszú története során az állat egy sor készséget kifejlesztett, amelyek az emberhez való kötődését segítették. Ezek közül csak egy az, hogy végrehajtják az ül, fekszik és egyéb utasításokat. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy megértik-e az ember szándékát, vagy csak a tettre reagálnak. Felismerni, vagy legalább megérezni egy másik teremtmény szándékait az úgynevezett tudatelmélet vagy mentalizáció alapja. Így nevezik azt a képességet, amellyel mentális állapotot - szándékot, vágyat, tudást - tulajdonít az ember másoknak. Sokáig úgy tartották, erre kizárólag az ember képes. Egy német kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan reagálnak a kutyák, ha az ember szándékosan vagy véletlenül visszatartja a jutalomfalatukat. Azt állapították meg, hogy eltérő volt a kutyák viselkedése, ha a kísérletet végző ember akarattal, és más, ha akaratlanul cselekedett.
A kutyák rendkívül értelmes állatok, amit számos kutatás alátámasztott az elmúlt évtizedekben. Hogy példaként rögtön egy magyar vizsgálatot említsünk, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja bebizonyította, hogy az emberi kommunikációs jelzésekre adott reakciójuk nagyon hasonló a babákéhoz. A Kutatócsoport egy másik, nemzetközi szinten is figyelmet kapott vizsgálat ában a kutyát és embert ugyanazon ingerek mentén hasonlították össze egy MRI berendezés segítségével. Sikerült kimutatniuk, hogy nagyon hasonló agyterületek aktiválódnak emberben és kutyában is ugyanazon hangok hallatán, és hasonló módon dolgozzuk fel a pozitív érzelmeket is. Ember-kutya kötődés = anya-gyerek kötődés? Nem meglepő, de az érzelmek feldolgozásának hasonlósága mellett kutya és gazdi között a kötődés egy egészen különleges formáját figyelhetjük meg. Az Università di Milano és a University of London kutatócsoportja az Ainsworth-féle Idegen helyzet kísérleti elrendezésében nézték meg, vajon hasonló kötődési kapcsolat állhat-e fenn a kutyák és gazdáik között, mint anya és gyermeke között.
Bár az agresszió oka lehet dominancia és félelem is, a megoldás mindenképpen a rangsor helyes felállításában rejlik (=ösztönkezelés). Ha a kutyát kölyökkorában nem engedtük más kutyákkal játszani, kommunikálni, akkor nem is várhatjuk el, hogy problémamentesen viselkedjen fajtársaival (=életmód). d) Rombol a lakásban. Mi oka van erre? Lehet, nem is tudja, hogy rossz dolgot csinál. Ezt ki kell tudjuk fejezni úgy, hogy ő is megértse. Egyes kutyák stresszelnek egyedül, ami sokszor szintén rangsor problémára vezethető vissza, mert a kutya akar gondoskodni rólunk, és ha egyedül bezárjuk, ezt nem tudja megtenni (=ösztönkezelés). Lehet, hogy nő a foga és muszáj rágnia valamit. Hagyjunk neki otthon olyan játékot, csontot, amit kedvére rágcsálhat, és tanítsuk meg neki, hogy ez az övé, ezen csámcsoghat (=tanítás). És persze a legvalószínűbb, hogy egyszerűen túl sok az energiája, és így próbálja meg leadni. Sétáljunk, játsszunk többet a kutyával, fárasszuk le jobban, hagyjuk, hadd élje ki ösztöneit (=életmód).
Hogyan lehet problémamentes a kutya velünk egy közösségben? "természetesen az ember hozza a meghatározó döntéseket" /Csányi Vilmos/ Hát bátran vállaljuk fel a közösséget a családi kutyánkkal! És ebben egy értelmes ember mindig helyes mintát mutat! Ha ez nem megy azonnal, az sem nagy baj. Néha csak állj meg és várj egy kicsit, ha kell számolj pár pillanatig. A türelem néha ebben sokat segít. Hálásan köszönjük a figyelmedet!
Talán erre az egyik legszemléletesebb példa, hogy a legközelebbi rokonaink a csimpánzok is szeretnek ölelkezni, ahogy mi emberek is. Képzeljünk csak el, ahogy a nőstények a mellkasukhoz ölelik a kölykeiket, és ahogy a kölykök viszont ölelik az anyjukat. A fiatal csimpánzok is gyakran ölelkeznek, csakúgy, mint a felnőtt egyedek, akik békítő szándékaikat igyekeznek kifejezni. Azonban a kutyák nem ölelkeznek! A kutyák a mancsukat szociális jelzésként csupán a játékra hívó magatartásnál, illetve a domináns szándék kifejezésénél használhatják, de soha nem találkozhatunk ölelkező kutyákkal. Nem mindig illik kezet nyújtani Számtalan probléma forrása lehet az emberek és a kutyák eltérő üdvözlő viselkedése is. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan szoktuk megközelíteni az idegen kutyákat az utcán. Az emberek hajlamosak a kutya felé közelíteni még akkor is, ha a kutya a találkozáskor egyértelműen nem tetszését fejezi ki (pl. hátrál). A közelítő viselkedés mellett gyakorta előfordul, hogy az emberek a kutya fölé hajolnak, és kezükkel "babrálják" a kutyát.
Ennek az empátiának még nem sikerült minden részletét tudományosan feltárni. Az viszont tapasztalati úton megállapítható, hogy a kutyák tökéletesen leveszik érzelmi állapotunkat és képesek ahhoz alkalmazkodva reagálni. Sőt, betegségek jelenlétét is megállapítják és a maguk módján segédkeznek a legyőzésében is. Ha ilyen irányú kiképzést kapnak, akkor pedig képesek egyértelműen jelezni a bajt. Például bizonyos légzőszervi betegségeket a lehelet szagából. Ez a páratlan "belénklátó" képességük az oka annak is, hogy a kutyatartó idős emberek között sokkal kevesebb a depressziós, sőt még a betegségekből is gyorsabban felgyógyulnak. Az a felfogás is túlhaladottá vált mára, hogy a kutyák kvázi falkatársuknak tekintik gazdájukat. A helyzet az, hogy ennél jóval többre tartanak bennünket – a családtagjuknak. Ez magyarázza azt a kizárólagos viselkedési formát ember és állat között, hogy egy megtámadott kutya nem elszalad, hanem a gazdájához szalad menedékért. Ez a fajta viselkedés a természetben kizárólag szülő, főleg nőstény állat és kölyke kapcsolatában figyelhető meg.
Kétség nem fér hozzá, hogy külsőre és egyes jegyek alapján az embert nem lehet összehasonlítani az állattal, azonban mégis vannak közös tualjdonságaink. Ők igy ugyan úgy éreznek, tudnak egymással kommunikálni és megértik egymást, sőt bennünkket is. Minél több időt töltünk kedvenceinkkel annál jobban kiismerjük őket és végül egy igazán mély kapcsolat is kialakulhat köztünk. A gazdik jól ismerik ezt, de akinek még nem volt kutyája annak fogalma sincs, hogy milyen szuper érzés ez. Az alábbi képek ezt a különleges kapcsolatot próbálják bemutatni nekünk. 1. "Chloe kölyökkora óta velünk van. " 2. "Épp esti mesét olvastam a kislányomnak, amikor a macskánk is csatlakozott. " 3. Közös délutáni szieszta 4. "Íme az én kis családom. " 5. "A párom túlságosan is összehaverkodott ezzel a kis kecskével. " 6. "Minden egyes reggel követ és hozza utánam a ruhámat. " 7. "A barátomnak soha nem volt előttem kutyája, de ez megváltozott. "